A győzelem hírére kifakult a sötétvörös Sziriza

A görög választás győztese tavaly delegációt küldött a londoni Citybe. A piac ettől sokkal nyugodtabb lett.

És ennek meg is lett az eredménye. A kampányban már nem is Ciprasz fenyegetőzött az eurózónából való kilépéssel, hanem ellenfele használta fel ellene ezt a vádat. A párt legnagyobb riválisának számító Új Demokrácia (ND) vezetője, Antónisz Szamarász kormányfő a választási kampány kezdetei óta ostorozza a Sziriza újratárgyalás kapcsán tett ígéretét, amely szerinte a nemzetközi hitelezők által folyósított kölcsönök elapadásához és Athénnak az eurózónából való kilépéséhez vezetne. Így nem csoda, ha rosszul reagált a görög pénzügyi piac arra, hogy a Sziriza megelőzte a közvélemény-kutatásokban a konzervatív ND-t. Úgyhogy már a korábbi harcos kommunistának elkönyvelt Ciprasznak kellett hűtenie a rendszert: „nem 2012-t írunk, ahhoz képest tágabb a tárgyalásokhoz szükséges mozgástér”.

Januárban, tehát a választás hónapjában a City egyik legnagyobb gazdasági-pénzügyi elemzőháza, a Capital Economics aggódott a „grexit” (a Greece és az exit szavakból összegyúrt műszó) megvalósulása miatt, de jelezte, hogy a piacot megnyugtatja, hogy Ciprasz korábban biztosította a befektetőket arról, hogy nem törekedne kifejezetten Görögország távozására az euróövezetből. Ezt látszik igazolni, hogy vasárnapi, ünnepi beszédében Ciprasz megint nem volt túl vehemens. Általánosságban beszélt csak, történelmi sikert emlegetett, és a „görögök becsületének visszaszerzését”, a kampányban is a remény volt a jelszavuk, valamint az „újfajta politikai etika bevezetése” és a nepotizmus visszaszorítása.

Az ilyen ködös mondatokat jóval nehezebb beáraznia a piacnak, mint azt, hogy nemet mondanak a trojka által követelt privatizációnak és megszorításoknak. Persze igaz az is, hogy a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Központi Bank és az Európai Unió trojkája is nyugodtabb, ha egy országban nyugodt a légkör és biztosítva van a politikai stabilitás. Jelen helyzetben a görögöknél erre egyedül a Sziriza képes, amely ha koalícióra kényszerülve is, de kormányt tudott alakítani, méghozzá egy jobboldali párttal, amely EU- és megszorításügyben sokszor még keményebb, mint Cipraszék. Így könnyen előfordulhat, hogy a görög sajtó által csak különös házasságnak nevezett koalícióban a Sziriza eljátszhatja majd a kompromisszumkész, békülékeny felet. Másrészt a csomag újratárgyalásánál hivatkozhat a mögötte álló széles támogatottságára, hiszen a koalíció az ország bal- és jobboldalát is maga mögött tudhatja.