Az említett szankciók jegyében Izrael visszatart havi mintegy 120 millió dollárnyi (33 milliárd forintnyi) adót, amelyet a palesztin hatóságok számára szed be. Az intézkedés válasz arra, hogy a palesztinok a hónap elején csatlakozási kérelmet nyújtottak be a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróságnál (ICC). Az áprilisban esedékes csatlakozás elviekben lehetővé teszi, hogy a palesztinok a bíróság előtt háborús bűnökkel vádoljanak meg izraeli illetékeseket. Az izraeli megszorítások miatt a palesztin hatóságok nem tudják kifizetni a közalkalmazotti béreket.
Az arab külügyminiszterek határozatot fogadtak el arról, hogy megteremtik az anyagi segély folyósítását lehetővé tevő mechanizmust. A Maan palesztin hírügynökség jelentése szerint a ligában Irakot képviselő Dajá ed-Dabbász már szerdán bejelentette, hogy országa 28 millió dollárt (7,7 milliárd forintot) adományoz a palesztin hatóságok támogatására.
Abbász továbbá egy bizottság létrehozására szólította fel a jelenlevőket annak érdekében, hogy egy újabb olyan határozattervezetet nyújtsanak be az ENSZ Biztonsági Tanácsánál (BT), amely határidőt szab Izrael kivonulásának az általa 1967-ben elfoglalt palesztin területekről. Egy hasonló indítványt a BT december végén már elutasított.
Az ülésen felszólaló Nabíl el-Arabi, az Arab Liga főtitkára úgy fogalmazott, hogy a nemzetközi közösség hozzáállásában alapvető változtatásokra van szükség. Mint mondta, „a cél a konfliktus kezelése helyett annak beszüntetése kell, hogy legyen”. Arabi rámutatott, hogy ez utóbbi feltétele a „megszálló erők” kivonulása a palesztin területekről, lehetővé téve egy független palesztin állam létrejöttét, amelynek fővárosa Kelet-Jeruzsálem lenne.
