Angela Merkel: Megfeszített erővel zajlik a munka

A német kancellár mindezt Berlinben, a NATO főtitkárával folytatott megbeszélése után mondta.

A német kancellár Jens Stoltenberggel közösen tartott sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy csak akkor érdemes a négy ország vezetőjének tárgyalni az ukrán válság rendezéséről, amikor komoly esély mutatkozik „valódi eredményekre”. Jelenleg azonban nem így áll a helyzet, de továbbra is „megfeszített erővel” zajlik a válság rendezését célzó munka. Ugyanakkor egyelőre nem lehet megmondani, hogy mikor kerülhet sor a csúcstalálkozóra – mondta Merkel. A találkozó megrendezését Petro Prosenko ukrán elnök javasolta december végén, az eredeti tervek szerint csütörtökön tartották volna meg Asztanában, Kazahsztán fővárosában.

A német kancellár ismételten megerősítette, hogy a válság rendezésének alapja a kijevi vezetés és az oroszbarát szakadárok minszki megállapodása, amely fegyvernyugvást irányoz elő a kelet-ukrajnai válsággócban és egy úgynevezett ütközőzóna kialakítását a frontvonal mentén harminc kilométer széles sávban.

Jens Stoltenberg sürgette, hogy Moszkva tartsa tiszteletben a minszki megállapodást és gyakoroljon nyomást a szakadárokra, hogy hajtsák végre az abban foglaltakat. A NATO főtitkára és a német kancellár egyaránt hangsúlyozta, hogy az észak-atlanti szövetség együttműködésre törekszik Oroszországgal. A konstruktív viszonyra azonban Oroszországnak is törekednie kell, és be kell tartania bizonyos szabályokat, köztük a szuverén államok területi épségének sérthetetlenségére vonatkozó előírásokat – tették hozzá.

Azzal kapcsolatban, hogy szerdán Németország Hollandiával együtt átvette az úgynevezett NATO Reagáló Erő (NRF) szárazföldi csapatainak parancsnokságát, Jens Stoltenberg kijelentette, Németország „ismét bizonyította, hogy jó szövetséges”. Ugyanakkor a katonai kiadások növelését is kérte, hangsúlyozta, hogy a legerősebb európai gazdaságot működtető Németországnak a védelmi beruházásokban is „vezetővé kell válnia”.

Tavaly az Iszlám Állam (IÁ) elleni nemzetközi koalíció formálódása idején Berlin vállalta, hogy fegyverekkel és felszereléssel támogatja a terrorszervezet ellen harcoló kurd egységeket, de kiderült, hogy a kurdoknak szánt eszközök egy része használhatatlan, majd a támogatás elszállításának szervezése során kiderült, hogy több haderőnemnél súlyos alkatrész-ellátási zavarokkal küzdenek.

A kínos esetek nyomán a Bundeswehr (a német hadsereg) állapotáról és jövőjéről kibontakozott vitában több szakértő hangsúlyozta, hogy a költségvetési támogatás felemelése a NATO által megkövetelt minimális szintre – a hazai össztermék (GDP) 2 százalékára – önmagában nem megoldás, mert a Bundeswehr a jelenleg rendelkezésre álló forrásokat sem tudja mind ésszerűen felhasználni.

Ursula von der Leyen védelmi miniszter jelezte is a 2015-ös költségvetés védelmi fedezetének parlamenti vitájában, hogy egyelőre nem indítványozza az évente a GDP nagyjából 1,3 százalékát, mintegy 32 milliárd eurót kitevő katonai kiadások növelését, hanem csak azt kéri a törvényhozástól, hogy ne csökkentsék tovább a támogatási szintet.