A megemlékezésen 49 állam küldöttsége vett részt, köztük 12 államfő – jelen volt Joachim Gauck német, Francois Hollande francia és Petro Porosenko ukrán elnök. Ott volt mintegy száz túlélő is unokáik, dédunokáik kíséretében. Magyarországot Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere képviselte.
Az ünnepséget egy óriási, fehér sátorban tartották meg, amelyet a táborba vezető vasúti síneken, a „halál kapujával” szemben állítottak fel, az eddig a szabad ég alatt tartott auschwitzi megemlékezések történetében először – mindenekelőtt a túlélők egészségére való tekintettel.
A központi ünnepséget megnyitó beszédében Bronislaw Komorowski megállapította: „Azon a helyen állunk, ahol összedőlt a civilizációnk, ahol bestiális módon meggyilkoltak több mint egymillió embert, túlnyomó többségében európai zsidót.” A lengyel elnök kifejtette, Auschwitz arra a bűnös ideológiára emlékeztet, amely aláásta a világ pilléreit, és aláhúzta: Auschwitz tanulsága, hogy minden gyűlöletet el kell ítélni. „Ezen a helyen állva elítéljük a gyűlölet, az antiszemitizmus és a xenofóbia minden megnyilvánulását” – hangsúlyozta, rámutatva a nemzeti önmeghatározás és a határok sérthetetlensége elvének megszegésével járó következményekre is.
Komorowski a gyűlölet és erőszak poklának nevezte az egykori koncentrációs tábort és hangsúlyozta, hogy a nemzetiszocializmus mindenfajta relativizálása ellen nagyon határozottan fel kell lépni. „A német nemzetiszocialisták a zsidók hatalmas temetőjévé változtatták országomat” – fogalmazott, és leszögezte, hogy „Lengyelországnak éppen ezért kiemelt szerep jut az emlékezet megőrzésében”.
A lengyel elnök országa történelmi viszontagságaival kapcsolatban azt is kijelentette: a két totalitarizmus egyszerre kezdte el megvalósítani emberirtó terveit a megszállt Lengyelország ellen. Komorowski itt országának a Molotov–Ribbentrop-paktumot érvényesítő, 1939-es orosz–német lerohanására utalt.
Auschwitz felszabadulásáról beszélve Komorowski kifejtette, hogy „hálával, tisztelettel gondolunk ma” a Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonáira. Ez a mondat nyilvánvalóan Grzegorz Schetyna külügyminiszter korábbi – Moszkvában felháborodást kiváltó – nyilatkozatát volt hivatva helyrehozni. Schetyna a múlt héten egy interjú margóján tévesen azt hangoztatta, hogy Auschwitzot valójában az ukránok, a Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonái szabadították fel.
A „Hallgasd meg a túlélők szavát” mottóval megrendezett eseményen három volt zsidó fogoly „tanúskodott” egykori szenvedéseikről, hogy – amint azt Piotr Cywinski, az auschwitzi múzeum igazgatója megfogalmazta – figyelmeztessenek a történelmi katasztrófákat kiváltó, „megalázásra, megvetésre, emberirtásra való hajlamainkra”.
A megszólalók egyike az Egyesült Államokban élő Roman Kent lengyelországi zsidó volt, aki a túlélők nevében leszögezte: „Nem akarjuk, hogy a gyerekeink jövője olyan legyen, mint a mi múltunk, szembe kell szállnunk a rasszizmus és az antiszemitizmus minden megnyilvánulásával.” Felidézve auschwitzi emlékeit, Kent elmondta, kezdetben mindnyájan idegenek voltak Auschwitzban, később többségük „a szürke füstben, a halálban egyesült”. „Hogy felejtsem el az elégetett testek átható szagát?” – kérdezte.
A túlélők után Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke szólalt fel, aki kijelentette: „A zsidókat Európában újból üldözik, csak azért, mert zsidók.” Lauder hozzátette: a zsidó fiatalok megint félnek kipával a fejükön járni Párizs, Budapest, London, sőt Berlin utcáin. „Úgy fest a helyzet, mintha inkább 1933-ban, mintsem 2015-ben élnénk” – folytatta. „Auschwitzot a világ hallgatása okozta. Ne engedjük ezt újból” – hangsúlyozta.
Az ünnepség résztvevői egy Auschwitz történetéről készített dokumentumfilmet is megnéztek, amelyet Steven Spielberg amerikai rendező forgatott s amelynek narrátora Meryl Streep amerikai színész volt.
A megemlékezés végén zsidó és keresztény halotti imák hangzottak el. A résztvevők ezután átvonultak az auschwitzi áldozatok emlékművéhez, ahol mécseseket gyújtottak.
Balog Zoltán miniszter az ünnepség után az MTI-nek elmondta, a megemlékezés legfőbb, több résztvevő részéről is megfogalmazott üzenete az, hogy a jövőben meg kell akadályozni, hogy az emberek egyes csoportjait akármilyen alapon megbélyegezzék – és ezt az erős családokban, színvonalas iskolákban történő neveléssel lehet csak elérni.
Az amerikai nép kegyelettel adózik a náci rezsim által meggyilkolt hatmillió zsidónak és mások millióinak, tiszteletét fejezi ki a túlélők előtt és elkötelezi magát azért, hogy a soá soha ne történhessen meg újra – írta Barack Obama amerikai elnök a 10. Nemzetközi Holokauszt-emléknap és az auschwitz-birkenaui náci német koncentrációs tábor felszabadításának 70. évfordulója alkalmából kiadott közleményében.
Szavai szerint az áldozatok és a túlélők előtti tisztelgés minden egyes ember értékének és méltóságának megújult elismerésével kezdődik. A holokauszt emléke „megköveteli tőlünk a bátorságot ahhoz, hogy megvédjük az üldözötteket és felemeljük szavunkat a fanatizmus és a gyűlölet ellen” – írta Obama. Rámutatott: a legutóbbi párizsi terrortámadások „fájdalmas emlékeztetőül szolgálnak arra a kötelességünkre, hogy elítéljük az erősödő antiszemitizmus minden formáját és harcoljunk ellene, beleértve a holokauszt tagadását vagy trivializálását”.
Az elnök szerint az évforduló jó alkalom azon elgondolkodni, „mekkora haladást sikerült elérnünk abban, hogy szembeszálljunk az emberiség történetének ezen szörnyű fejezetével”, és mekkora előrelépések történtek a népirtás felszámolásáért folytatott, nem szűnő erőfeszítések terén. Kitért rá, hogy a megemlékezés napjára delegációt küldött Lengyelországba.
Hangsúlyozta: az Egyesült Államok a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) alapító tagjaként csatlakozik a szövetség harminc másik tagországához és partneréhez, ismételten hitet téve a 2000-ben elfogadott stockholmi nyilatkozatban foglalt kötelezettségek fenntartása mellett. Az elnök leszögezte: „Ma összegyűlünk és elkötelezzük magunkat a meggyilkolt lelkek millióinak és minden túlélőnek, hogy ez (a soá) soha ne történhessen meg újra”.
