Auschwitz nélkül nincs német identitás, emlékének megőrzése ezért Németország valamennyi polgárának közös ügye, származástól függetlenül – mondta a német államfő kedden a berlini Bundestagban, a törvényhozás alsóházában az auschwitz-birkenaui náci koncentrációs tábor felszabadításának 70. évfordulója alkalmából rendezett emlékülésen.
Joachim Gauck beszédében hangsúlyozta, hogy Auschwitz, a holokauszt, a náci rémtettek Németország történelméhez tartoznak, és ezzel mindenkinek szembe kell néznie, aki Németországban él, és tanulnia kell belőle.
A „holokauszt mint emberiesség elleni bűncselekmény – ez a megközelítés érvényes a bevándorlók számára is, akik nem, vagy még nem érzik magukat németnek” – mondta a szövetségi elnök. Ez nem mindig könnyű, nem mindig természetes, hiszen vannak, akik olyan országból érkeznek, ahol bevett az antiszemitizmus és az Izrael elleni gyűlölet – tette hozzá Joachim Gauck. Amikor ezek a hatások megmutatkoznak és befolyásolják az aktuális események, folyamatok értelmezését, „rendületlenül törekednünk kell a történelmi igazság átadására és társadalmunk értékeinek elfogadtatására” – hangoztatta a német államfő.
Hozzátette, hogy a holokauszt emlékének megőrzésére vonatkozó erkölcsi kötelesség a jövőre irányuló feladatot is jelent, mert „csak ott fejlődhet ki az a közösség, amelyben mindannyian élni szeretnénk, ahol az emberek tisztelik a másik méltóságát és szolidaritást vállalnak egymással”.
Mindazoknak, akik „Németországot a hazájuknak tartják, közös felelőssége, hogy milyen úton halad az országunk” – mondta Joachim Gauck. Egy bevándorlótól kapott levélből idézve hozzátette: „nincsenek német őseim, de lesznek német leszármazottaim, akik engem vonnak majd felelősségre, ha igazságtalanság és embertelenség történik a mi földünkön”.
A holokauszt feldolgozásáról szólva rámutatott, hogy az egykori Nyugat-Németország társadalma nagyon nehezen és lassan birkózott meg a múlttal, az egykori NDK-ban pedig teljes mértékben elmaradt a „kritikus önvizsgálat”. Nyugat-Németország és az újraegyesített Németország azonban idővel „történelmi elbeszélésének központi elemévé tette a szembenézést a múlt bűneivel”, ami elengedhetetlen volt ahhoz, hogy Németország „hiteles partner” lehessen az emberek és népek békén és egyenjogúságon alapuló együttélését célzó erőfeszítésekben, még a holokauszt sok áldozata, illetve leszármazottaik számára is – tette hozzá.
A náci múlt feldolgozásának köszönhető, hogy a kilencvenes években ismét gyarapodni kezdett a zsidó közösség, Simon Peresz volt izraeli államfő pedig a Bundestagban hazája és Németország egyedülálló barátságáról mondott beszédet. „A múlttal való szembenézés nélkül nem kaphattuk volna meg ezt az ajándékot” – mondta Joachim Gauck az emlékülésen, amelyen a parlamenti képviselők és a kormány tagjai mellett részt vett valamennyi német közjogi méltóság, a vendégek sorában pedig ott volt számos holokauszttúlélő, köztük Fahidi Éva, akit 1944-ben Debrecenből hurcoltak Auschwitzba, ahol meggyilkolták 49 rokonát, köztük legközelebbi hozzátartozóit.
„Franciaország az önök hazája” – mondta Francois Hollande francia államfő országa zsidóságának kedden az auschwitz-birkenaui náci koncentrációs tábor felszabadításának 70. évfordulója alkalmából a párizsi Soá Emlékalapítványban rendezett megemlékezésen.
A mintegy száz holokauszttúlélő, valamint a kormány és az ellenzék több tagja előtt elmondott beszédében az elnök „évek óta elviselhetetlen realitásnak” nevezte, hogy az antiszemita cselekmények száma emelkedik Franciaországban. Elismerte, hogy az antiszemitizmus „csapása” miatt a franciaországi zsidók egy része elvándorláson gondolkodik. „Önöknek, zsidó vallású franciáknak itt a helyük. Franciaország az önök hazája” – fogalmazott Hollande. Az elnök ígéretet tett arra, hogy a kormány februárban átfogó javaslatot terjeszt elő a rasszizmust és antiszemitizmust büntető intézkedések megerősítésére.
Azt is jelezte, hogy a január eleji párizsi terrortámadásokat követően – amelynek során egy zsidó élelmiszerboltban egy terrorista négy zsidó túszát megölte – a kormány megerősítette a zsinagógák, a zsidó üzletek, iskolák, kulturális intézmények védelmét.
A Franciaországi Zsidó Szervezetek Reprezentatív Tanácsa (CRIF) kedden hozta nyilvánosságra azt az összesítést, amely szerint 2014-ben duplájára nőtt Franciaországban az antiszemita cselekmények száma az előző évhez képest, s ezen belül a fizikai erőszak 130 százalékkal növekedett egy év alatt. A franciaországi zsidók legjelentősebb politikai szervezete a belügyminisztérium adatait ismertette. Eszerint tavaly 851 antiszemita cselekmény történt a 2013-as 431-gyel szemben. A közlemény szerint a Franciaországban elkövetett rasszista bűncselekmények 51 százaléka antiszemita jellegű, miközben a zsidók alig egy százalékát jelentik a francia lakosságnak.
Európában Franciaországban él a legjelentősebb, a világon pedig Izrael és az Egyesült Államok után a harmadik legnagyobb zsidó közösség, számukat 5-600 ezerre becsülik.
Az elnök hangsúlyozta, hogy Franciaország soha nem fogja elfelejteni a holokauszt áldozatait. Megemlékezett arról a 75 ezer zsidóról, akiket Franciaországból hurcoltak el a második világháborúban a Vichy-kormány utasítására.
Az államfő annak fontosságára is felhívta a figyelmet, hogy a holokauszt történetét „mindenhol lehessen tanítani, mindenféle megszorítások nélkül”. Hollande arra utalt, hogy egyes elővárosi iskolákból érkeztek olyan bejelentések, miszerint a tanárok ellenállásba ütköznek a tanulók részéről, amikor a zsidó népirtásról akarnak beszélni.
Hollande délután részt vesz az auschwitz-birkenaui náci koncentrációs tábor felszabadulásának 70. évfordulójának központi nemzetközi megemlékezésén Lengyelországban, ahol a láger hírhedt, Arbeit macht frei (A munka szabaddá tesz) feliratú kapujánál 42 állam képviselői hajtanak fejet az áldozatok emléke előtt.
Az Iszlám Állam elleni összehangolt nemzetközi fegyveres fellépésre szólított fel Milos Zeman cseh államfő. A nemzetközi terrorizmus nagyon jól szervezett, ezért nem lehet ellene nemzetállami szinten harcolni – jelentette ki Zeman kedden Prágában az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadulása 70. évfordulója alkalmával megtartott nemzetközi konferencián. „Nemzetközi fegyveres akcióra van szükség az ENSZ Biztonsági Tanácsának égisze alatt” – szögezte le Zeman. Hozzátette: a katonai akcióba az ENSZ BT valamennyi állandó tagállamának be kellene kapcsolódnia.
Auschwitzra nemcsak évfordulókon kell emlékezni, hanem minden egyes nap, és az emlékezésből az a jövőre irányuló feladat is következik, hogy az együttélést az emberiesség elveinek alapján kell megszervezni – mondta Angela Merkel német kancellár hétfőn Berlinben, az auschwitz-birkenaui náci koncentrációs tábor felszabadításának 70. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen.
A hétfői, több országos közszolgálati televízióban élőben közvetített rendezvényen beszédet mondott két auschwitzi túlélő. Egyikük, Fahidi Éva kiemelte, hogy a túlélők megtapasztalták a gyűlöletet, és nem gyűlölnek senkit, a rémtettek elkövetőit sem.
„Mi tudjuk, hogyan teszi tönkre a gyűlölet a lelket, és magasan a gyűlölet felett állunk. Ez a mi szomorú vigaszunk” – mondta Fahidi Éva.
A fájdalom és a hiányérzet viszont nem múlik, és az idő sem segít, hanem csak tovább mélyíti a gyászt – tette hozzá a magyar holokauszttúlélő, akinek 49 rokonát, köztük legközelebbi hozzátartozóit gyilkolták meg Auschwitzban.
Navracsics Tibor, az oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős uniós biztos az egyik népszerű közösségi oldalon közzétett üzenetében emlékezett. „Emlékezzünk, és soha ne feledjük az áldozatokat” – írta mikroblogján az Európai Bizottság magyar tagja.
Hasonló módját választotta a nyilvános emlékezésnek Cecilia Malmström kereskedelmi biztos. A svéd politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy azért is fontos az emlékezés, mert az antiszemitizmus ismét erősödik Európában.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár mindössze négy szót tett közzé az interneten: „We must never forget”, vagyis „sosem szabad felednünk”.
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke is arra hívta fel a figyelmet, hogy az „emlékeket életben kell tartani”. „Túl sokan hagyták nőni a gyűlöletet. Túl sokan fordították el a fejüket. Túl sokan hallgattak. Nem engedhetjük, hogy ez megismétlődjön” – szögezte le a német szociáldemokrata politikus.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság előző elnöke azt az üzenetet adta ki, hogy 70 évvel Auschwitz-Birkenau felszabadulása után ideje emlékezni az áldozatokra, s folytatni a nyitott, biztonságos és befogadó Európa építését.
Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi főképviselője a történelemben példátlan bűnnek nevezte a soát, amelynek során hatmillió zsidót és több millió további ártatlant, romákat, politikai és hadifoglyokat, melegeket gyilkoltak meg a náci haláltáborokban. „Sosem szabad megfeledkeznünk azokról, akik szenvedtek és odavesztek a holokauszt során” – emelte ki közleményében az olasz politikus, aki szerint a fájdalmas emlékeket hordozó túlélők mindennapi küzdelmére is emlékezni kell.
Az orosz elnök Sztepan Bandera ukrán nacionalista politikus követőinek, a banderistáknak, valamint azoknak az ukránoknak a bűneit is felemlegette az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadítására és a holokauszt áldozataira emlékezve, akik a nácikkal együttműködtek. Vlagyimir Putyin a világ egyik legnagyobb zsidó múzeumába és toleranciaközpontjába látogatott el.
A 8500 négyzetméteren elterülő moszkvai intézmény 12 pavilonjában a legnagyobb teret a Szovjetunió nácizmus elleni küzdelmének, a „Nagy Honvédő Háborúnak” szentelték, és különleges helyet foglal el benne a holokauszt áldozatai előtt tisztelgő emlékezés galériája.
A Kremlben korábban kifogásolták, hogy az orosz államfő nem kapott személyre szóló meghívót az auschwitzi megemlékezésre, holott a szovjet Vörös Hadsereg szabadította fel 70 évvel ezelőtt az auschwitzi koncentrációs tábort. Az orosz államot ezért Szergej Ivanov, az államfői hivatal vezetője képviselte Auschwitzban a koncentrációs tábor felszabadításának 70. évfordulóján rendezett megemlékezésen.
Putyin a moszkvai rendezvényen megengedhetetlennek nevezte a történelem meghamisítására tett kísérleteket, és hangsúlyozta, hogy a holokauszthoz hasonló bűnök nem évülnek el, azokat nem lehet megbocsátani. Az orosz elnök beszédének ebben a részében kijelentette, hogy a történelmi tények megcáfolhatatlanok, és azok arról tanúskodnak, hogy a banderisták és más kollaboránsok, Hitler segítői maguk is részt vettek a zsidó nép megsemmisítésében, a Lvivben, Odesszában, Kijevben és más ukrajnai településeken élő zsidók elpusztításában.
Azt is felemlítette, hogy a „baltikumi nácik etnikai tisztogatást hajtottak végre Vilniusban, Rigában, Kaunasban és Tallinnban” – sorolta Putyin a Balti-tenger menti Litvánia, Lettország és Észtország fővárosait, illetve egyik nagyvárosát. Az orosz elnök megemlékezett a szovjet Vörös Hadsereg hős katonáiról, akik, mint hangoztatta, megsemmisítették a fasizmust és megállították a szörnyű pusztító gépezetet.
