A török miniszterelnök a Hrant Dink török–örmény újságíró meggyilkolásának 8. évfordulója alkalmából írt, kedden megjelent közleményében fejtette ki álláspontját Ankara és Jereván viszonyát illetően. Davutoglu annak a véleményének adott hangot, hogy a két népnek tudnia kell beszélni egymással a problémáiról, és azokra közösen kell megoldást találnia.
Törökország számos más országgal ellentétben nem minősíti népirtásnak azt, hogy az első világháború idején az Oszmán Birodalom vezetésének parancsára több százezer örményt mészároltak le. Ankara a történtekkel kapcsolatban 500 ezer, míg Jereván 1,5 millió halottról beszél.
„Törökország osztozik az örmények szenvedésében, valamint türelmesen és kitartóan erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy helyreálljon a rokonszenv a két nép között” – írta Davutoglu, kiemelve Hrant Dink „szellemét”. A meggyilkolt újságíró a török–örmény megbékélés egyik támogatója volt.
Hétfőn több ezren vonultak Isztambul utcáira Hrant Dink emlékére, aki az örmény kisebbségi újság, az Agos főszerkesztőjeként tevékenykedett. Az újságírót 2007. január 19-én Isztambulban, a nyílt utcán lőtte agyon egy török nacionalista fiatal, Ogün Samast. Meggyilkolása hatalmas felzúdulást okozott Törökországban, temetésén több mint százezren vettek részt. Dink azzal bőszítette fel az ország nacionalistáit, hogy folyamatosan bírálta a török kormány politikáját a mintegy 60 ezer főt számláló, keresztény vallású örmény kisebbséggel szemben, Ankarát téve felelőssé a szomszédos Örményországgal kialakult, hosszú idő óta tartó diplomáciai patthelyzetért.
Recep Tayyip Erdogan török államfő múlt héten újabb vitát váltott ki a két ország között azzal, hogy a világ több más vezetője mellett örmény hivatali kollégáját is meghívta a gallipoli csata 100. évfordulója alkalmából április 24-én tartandó ünnepségre, amely éppen arra a napra esik, amikor Örményország az 1915-ös mészárlásra emlékezik. Az örmény elnök szerint ezzel az ünnepséggel a törökök el akarják terelni a figyelmet a népirtás évfordulójára szervezett örményországi rendezvényről.
A szövetséges csapatok és a török erők közötti ütközet a mai Törökország északnyugati részén található Gallipoli-félszigeten 1915. április 25-én kezdődött, és az első világháború egyik legvéresebb csatája volt. A kilenc hónapig tartó és több mint 300 ezer ember életét követelő harcok a szövetségesek visszavonulásával és török diadallal értek véget. A győzelem kivívásában jelentős része volt egy fiatal katonatiszt, Musztafa Kemal (a későbbi köztársaság-alapító Kemal Atatürk) hadvezéri képességeinek.
