Az AP bécsi jelentésében idézett két diplomata szerint az egyezség arra kötelezné Iránt, hogy Oroszországba szállítsa fegyvergyártásra alkalmas hasadóanyag-készleteinek nagyobb részét.
Előrelépésnek tekintik azt is, hogy az iráni atomprogramról tartott decemberi tárgyalási fordulón a feleknek először sikerült összeállítaniuk egy olyan katalógust, amely számba veszi a megállapodások lehetséges területeit és a felek eltérő megközelítéseit a még rendezetlen kérdésekben. A nevük elhallgatását kérő diplomaták szerint a január 15-re kitűzött genfi tárgyalási fordulón továbbra is a nézeteltérések fognak dominálni, de korábban még a teendők listájának összeállítása is nehéz lett volna a jelentős nézeteltérések miatt.
Irán cáfolja, hogy atomfegyverre akarna szert tenni békés célú nukleáris programjának leple alatt, de tárgyalásokat folytat az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjával és Németországgal abban a reményben, hogy azok feloldják a gazdaságát sújtó szankciókat. A makacs ellentétek miatt decemberben másodszor is elhalasztották a tárgyalások lezárásának határidejét, ezúttal 2015. június 30-ra.
A fő konfliktust Irán urándúsítási tevékenysége jelenti, amely egyaránt szolgálhatja erőművi fűtőanyag előállítását és az atomfegyverekhez szükséges hasadóanyag előállítását. Irán bombagyártási képességeinek csökkentése érdekében az Egyesült Államok ismét előállt azzal a javaslattal, hogy Teherán exportálja dúsítotturán-készleteinek nagyobb részét, amit az iszlám köztársaság évek óta mindig elutasított.
A diplomaták szerint a felek még vitáznak arról, hogy a dúsítotturán-készlet mekkora részét kellene kivinni Iránból. Az ország jelenleg több bomba előállítására elegendő dúsított uránnal rendelkezik, ezért Washington jelentősen csökkenteni akarja ezt a szintet. A diplomaták azt is mondták, hogy a felek által újonnan összeállított lista egyebek közt az előzetes megállapodás szerinti uránmennyiség elszállításával kapcsolatos teendőket veszi számba.
Nincs még megállapodás ugyanakkor arról, hogy milyen szinten korlátozzák Irán jövőbeni urándúsítási kapacitásait – tették hozzá. Az Egyesült Államok 50 százalékos csökkentéshez ragaszkodik, mintegy 4500, az urándúsításhoz szükséges centrifugát hagyva meg Iránnak, vagy kevesebbet, ha a teheráni vezetés korszerűbb berendezéseket akar üzembe állítani. A diplomaták szerint Irán csak 20 százalékkal lenne hajlandó csökkenteni a centrifugák számát, mintegy 8000-re.
Marzíje Afhám, az iráni külügyminisztérium szóvivője szombaton kategorikusan cáfolt. Azt mondta, hogy mindez nagyon régen vetődött fel a felek között, és semmiféle megállapodás nem született ebben a kérdésben. A szóvivő úgy vélekedett, hogy az ilyen közlések terjesztése valójában a tárgyalások megnehezítését és meghiúsítását szolgálja.
