A Pegida ismét csak a központjában, Drezdában tudott nagyobb tömeget mozgósítani, helyszíni beszámolók szerint 15-18 ezren jelentek meg a mozgalom felhívására, nagyjából ugyanannyian, mint a párizsi mészárlás előtt tartott legutóbbi felvonuláson. Ugyanakkor a Pegida a Facebook-oldalán azt közölte, hogy „hihetetlenül sokan”, akár 40 ezren is menetelhetnek az egykori NDK területén fekvő nagyvárosban, ahol a muzulmán vallásúak aránya a lakosságban rendkívül alacsony, 0,4 százalék.
A tavaly október óta rendszeresen megrendezett hétfő esti felvonulást ezúttal a párizsi vérengzés áldozatainak emléke előtt tisztelgő gyászmenetként hirdették meg a szervezők, akik szerint a mészárlás éppen azt igazolja, hogy az általuk észlelt „iszlamizálódás” súlyosan veszélyezteti a nyugati értékeket és életformát. A menetben többen francia nemzeti zászlót lengettek. Több transzparensen „Charlie vagyok” jelentésű felirat volt olvasható, míg a német sajtó állítólagos elfogultságát hevesen bíráló mozgalom más híveinek transzparensein a „Gyáva (német) sajtó, ti nem vagytok Charlie”, illetve a „Szalafista terror helyett véleményszabadságot” felirat állt.
A Pegida lipcsei társszervezete, a Legida felvonulásán helyszíni sajtójelentések szerint háromezren, a berlini társszervezet, a Bärgida felvonulásán néhány százan vettek részt. A több parlamenti párt, valamint egyházak, szakszervezetek, társadalmi szervezetek által meghirdetett ellentüntetéseken jóval többen jelentek meg, és szinte országszerte tartottak Pegida-ellenes demonstrációkat. Lipcsében a városi önkormányzat adatai szerint 35 ezren, Berlinben rendőrségi becslés alapján négyezren tüntettek a Pegida ellen. Münchenben 20 ezren demonstráltak a bajor főváros főpolgármestere, Dieter Reiter vezetésével, Hannoverben 17 ezren, és többezres tüntetések voltak például Rostockban, Düsseldorfban és Hamburgban, ahol a kormány bevándorlási, menekültügyi és társadalmi integrációért felelős államminisztere, Aydan Özoguz is részt vett a Pegida-ellenes megmozduláson. Az ellendemonstrációk visszatérő eleme volt a „Mi vagyunk Charlie, nem a Pegida” feliratú transzparens. A szónokok a vallási tolerancia mellett foglaltak állást és elutasították a rasszizmus, az idegenellenesség és a gyűlölet minden formáját.
Hétfőn Angela Merkel is kiállt a nagyjából 4 milliós németországi muzulmán közösség mellett. A kancellár Berlinben a török kormányfővel, Ahmet Davutogluval folytatott megbeszélése után tartott sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy van-e ok nyugtalanságra az iszlamofóbia miatt Németországban, ahol 3 millió török származású, illetve 4 milliós muzulmán vallású közösség él, azt mondta, hogy egyetért Christian Wulff volt államfő megállapításával, miszerint az iszlám Németország részévé vált.
Németországban „szívesen látnak” mindenkit, aki elfogadja a törvényeket és nyelvtudást szerez, és a kormány mindent megtesz a bevándorlók integrációjának sikeréért, vallástól és származástól függetlenül. „Én minden német kancellárja vagyok, és ebbe beletartozik mindenki, aki tartósan itt él” – mondta Merkel.
Társadalomtudósok szerint a Pegida az igen kevés muzulmán által lakott keleti tartományokra, a volt NDK területére korlátozódó társadalmi jelenség. A mozgalmat a térségben viszonylag kiterjedt szélsőjobboldali szubkultúra ismert szereplői szervezik, hívei pedig jellemzően a globalizáció, a gyors gazdasági modernizáció közepette a világot fenyegetően bizonytalannak érzékelő, helyzetükkel elégedetlen és a lecsúszástól, társadalmi státuszuk elvesztésétől tartó középosztálybeliek közül kerülnek ki.
