Fegyverszállításról kezdett tárgyalásokat Kijev

Az ukrán vezérkari tisztségviselő azt nem árulta el, hogy pontosan mely országokkal folynak a tárgyalások.

Az ukrán vezérkari tisztségviselő, Andrij Ordinovics részleteket nem árult el, azt sem, hogy mely országokkal folytat fegyverszállítási tárgyalásokat Kijev.

A lengyel nemzetvédelmi miniszter közben Varsóban úgy értékelte, hogy nagyon nehéz hónapokkal, évekkel kell szembenézni, mert Oroszország leplezetlen célja az, hogy megakadályozza Ukrajna európai útját. Hangsúlyozta, hogy Moszkva katonai eszközökhöz folyamodik, ami „hosszú távú veszélyt” teremt Európára nézve.

Petro Porosenko ukrán elnök csütörtökön sürgette, hogy mihamarabb ismét üljön össze a kelet-ukrajnai válság tárgyalásos rendezésére létrehozott összekötőcsoport.

Ezalatt a fehérorosz külügyminisztérium hírül adta, hogy a kontaktcsoport már pénteken kész összeülni Minszkben, az ukrán külügyminisztérium azonban ezt egyelőre nem tudta megerősíteni. Mindazonáltal az oroszbarát kelet-ukrajnai szakadárok luhanszki népköztársaságának vezetője, Ihor Plotnickij az orosz Ria Novosztyi hírportálnak telefonon azt mondta, hogy a szakadárok készek részt venni a megbeszélésen.

Az ukrajnai helyzet drámai romlásáról, a harcok kiújulásáról és az unió által adandó válaszról kezdtek rendkívüli tanácskozást csütörtök délután Brüsszelben az EU-országok külügyi tárcavezetői. Magyarországot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviseli az eszmecserén. Előzetes vélekedések szerint megállapodás várható abban, hogy ki kell bővíteni az ukrajnai válság elmélyüléséért felelősnek mondott, uniós büntetésekkel sújtott természetes, illetve jogi személyek listáját.

Zbigniew Brzezinski szerint Oroszország Ukrajnával együtt nagyhatalom, Ukrajna nélkül semmi. A kiváló amerikai stratéga megállapítását az idő vagy igazolja, vagy cáfolja, de az eddig történteket mindenesetre megmagyarázza.

Történelmi ismereteink alapján rendkívül rossz jel, hogy az ukrán kormány eltörölte az ország semlegességéről szóló, négy évvel ezelőtti döntést, és lényegében napirendre tűzte a NATO-hoz való csatlakozást. Petro Porosenko elnök és a mögötte álló erők rendkívül kockázatos lépésre vállalkoztak. Nyilvánvaló, hogy Oroszország nem engedheti meg, hogy a vele szomszédos Ukrajnába – ahol ráadásul tizenkétmillió orosz él – az Egyesült Államok adott esetben atomfegyvereket telepítsen.

A kijevi deklaráció nyilvánvaló provokáció. Vajon Obama eltűrné, hogy Kína vagy Pakisztán atomfegyvereket telepítsen Kanadába? Már a kérdésfeltevés is abszurd. De akkor miért gondolja az Amerika-barát Porosenko, hogy az orosz birodalomnak tudomásul kellene vennie egy ilyen fenyegető lépést? Ki veszélyezteti itt a világbékét? Ki a valódi provokátor? Oroszország? Aligha. Tóth Gy. László jegyzetét ide kattintva olvashatja.

Bizakodóan nyilatkozott Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter az Oroszországgal szembeni uniós állásfoglalásra vonatkozó görög állásponttal kapcsolatban, miután tárgyalásokat folytatott görög kollégájával, Nikosz Kociasszal Brüsszelben. Német kormányzati források szerint Berlin most már „kevésbé aggódik” a szankciókat illető görög álláspont miatt.

A Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap csütörtöki számában a radikális görög baloldali párt győzelme nyomán várható helyzetet elemezve azt írta, hogy Oroszország talált egy pártfogót magának az Európai Unióban.

Az újság szerint az új görög kormány az „előőrs” szerepét töltheti be az Oroszország-ellenes uniós szankciókkal való szembehelyezkedésben.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel folytatott találkozója alkalmából Brüsszelben kijelentette, hogy az atlanti szövetség továbbra is szolidáris Kijevvel és a jövőben is kiáll Ukrajna területi egysége, függetlensége és szuverenitása mellett.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (ETPK) Strasbourgban előző este meghosszabbította az orosz küldöttség szavazati jogának korábban elrendelt felfüggesztését az idén áprilisban esedékes következő ülésszakig. Ezzel kapcsolatosan Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy Oroszországnak folyamatosan súlyosbodó nemzetközi szankciókkal kell számolnia, amennyiben nem szünteti meg az Ukrajna elleni agressziót. Németh Zsolt a magyar parlamenti delegációt vezeti az ET-közgyűlés ezen a héten zajló téli plenáris ülésszakán.

Jelentős súlyvesztés miatt kórházba szállították csütörtökön a Moszkvában fogva tartott Nagyija Szavcsenko ukrán pilótanőt, aki egy ideje éhségsztrájkot folytat. A pilótanő ellen újabb eljárást indítottak illegális határátlépés címén. Ügyvédje, Mark Fejgin úgy vélekedett: az újabb eljárás válasz arra, hogy az ETPK szerdán határozatban követelte Moszkvától Szavcsenko szabadon engedését.

Mintegy háromezer, 20 és 60 év közötti katonaviselt vagy katonai szakképesítéssel rendelkező hadköteles személyt hívnak be az ukrán hadseregbe Kárpátaljáról a részleges mozgósítás 2015. január 20-án kezdődő, negyedik szakaszában – közölte ungvári sajtótájékoztatóján Ivan Vaszilcjun ezredes, a Kárpátalja megyei hadkiegészítő parancsnokság parancsnoka.

Vaszilcjun elmondta, hogy a január 20-ától április 1-jéig tartó, országosan ötvenezer főt érintő újabb mozgósításra azért van szükség, hogy felváltsák a kelet-ukrajnai terrorellenes műveleti övezetben tavaly óta szolgálatot teljesítő katonákat. Hozzátette: fontos szempont az is, hogy felkészültebb haderővel tudjanak kiállni, ha a helyzet tovább éleződik – adta hírül a 7dniv.info kárpátaljai hírportál.

Olekszandr Pravdivec, az ukrán vezérkar védelmi és mozgósítási részlegének parancsnokhelyettese a mozgósítás negyedik hullámáról tartott sajtótájékoztatóján közölte: most küldik szét a behívókat, amelyek értelmében az érintettek kötelesek megjelenni a kiegészítő parancsnokságokon. A járási kiegészítő parancsnokságok megkapták az utasítást, hogy március 3-ig állítsák össze és adják át a rendőrségnek a szolgálatmegtagadók névsorát, akiket a rendvédelmi erőknek fel kell kutatniuk, őrizetbe kell venniük és a törvényeknek megfelelően a szolgálati helyükre kell szállítaniuk.