Magyarország részéről – Áder János köztársasági elnök képviseletében – Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere vesz részt a megemlékezésen. A népes magyar küldöttséget a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), valamint az Élet Menete Alapítvány szervezésében induló csoportok alkotják.
A megemlékezés részvevői között mintegy száz túlélő lesz, unokáik, dédunokáik kíséretében. Jelen lesz Steven Spielberg, a Schindler listája Oscar-díjas film rendezője is.
A rendezvényt megelőző napokban az orosz külügyi tárca közölte, Vlagyimir Putyin elnök nem vesz részt a megemlékezésen, nem kapott személyes meghívást. A szervezők – az Auschwitz-Birkenau Állami Múzeum és a Nemzetközi Auschwitz Tanács – ezzel kapcsolatban hangsúlyozták, hogy egyetlen országba sem küldtek névre szóló meghívót, mindegyik állam maga döntött küldöttsége összetételéről.
Auschwitzra nemcsak évfordulókon kell emlékezni, hanem minden egyes nap, és az emlékezésből az a jövőre irányuló feladat is következik, hogy az együttélést az emberiesség elveinek alapján kell megszervezni – mondta Angela Merkel német kancellár hétfőn Berlinben, az auschwitz-birkenaui náci koncentrációs tábor felszabadításának 70. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen.
A hétfői, több országos közszolgálati televízióban élőben közvetített rendezvényen beszédet mondott két auschwitzi túlélő. Egyikük, Fahidi Éva – akit 1944-ben Debrecenből hurcoltak Auschwitzba – kiemelte, hogy a túlélők megtapasztalták a gyűlöletet, és nem gyűlölnek senkit, a rémtettek elkövetőit sem.
„Mi tudjuk, hogyan teszi tönkre a gyűlölet a lelket, és magasan a gyűlölet felett állunk. Ez a mi szomorú vigaszunk” – mondta Fahidi Éva.
A fájdalom és a hiányérzet viszont nem múlik, és az idő sem segít, hanem csak tovább mélyíti a gyászt – tette hozzá a magyar holokauszttúlélő, akinek 49 rokonát, köztük legközelebbi hozzátartozóit gyilkolták meg Auschwitzban.
A másik szónok, Marian Turski lengyel történész elmondta, hogy az emberiség története a gátfutáshoz hasonlít. A nemzedékek mint stafétabotot adják át az utánuk következőknek az összegyűjtött élettapasztalataikat, „jókat és rosszakat is”.
Így a felnövekvő generációnak tudnia kell, hogy amikor ma megaláznak a vallása vagy származása miatt egy zsidót, vagy éppen keresztényt, muzulmánt, bosnyákot, törököt vagy izraelit, az olyan, mintha „elölről kezdődne Auschwitz” – mondta Marian Turski.
A náci Németország 1940-ben, eredetileg lengyel foglyok számára építtette az auschwitzi (Oswiecim) koncentrációs tábort. A szomszédos birkenaui (Brzezinka) láger két évvel később jött létre, a megszállt Lengyelország területén működtetett számos más tábor mellett ez lett a zsidók megsemmisítésének fő színhelye.
A tábort 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonái szabadították fel, a harcokban 296 szovjet katona esett el. A táborban és az altáborokban mintegy 7500, végsőkig legyengült foglyot, többségükben nőket és gyerekeket találtak.
Ezt a napot 2005. november 1-jén a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította az ENSZ-közgyűlés.
