„Nem támadjuk a vallást, csak akkor, ha az belekeveredik a politikába” – hangoztatta Biard, aki a szerkesztősége elleni január 7-i terrorcselekmény elkövetése óta először nyilatkozott amerikai televíziónak. A támadásnak tizenkét halálos áldozata volt, köztük több újságíró. Biard az incidens idején nem tartózkodott Párizsban.
„Ha Isten belekeveredik a politikába, a demokrácia veszélybe kerül” – mondta a főszerkesztő. „Hívőnek lenni személyes döntés, ami senki másra nem tartozik. Ezt tiszteletben tartjuk ugyanúgy, mint az egyes személyek magánéletét, ha azok nem ártják magánéletüket a közszférába” – tette hozzá.
Amikor a műsorvezető, Chuck Todd szembesítette őt Ferenc pápa szavaival, miszerint „nem szabad provokálni, megsérteni mások vallását, nem szabad gúnyt űzni belőle”, valamint azzal, hogy a katolikus egyházfő szerint minden vallásnak megvan a méltósága és „a szólás szabadságának is megvannak a határai”, Biard így válaszolt: „Mindig, amikor karikatúrát rajzolunk Mohamedről, mindig, amikor prófétákról rajzolunk karikatúrát és minden alkalommal, amikor Istenről rajzolunk karikatúrát, a vallásszabadságot védelmezzük. Azt hirdetjük, hogy Isten nem lehet politikai vagy közszereplő. Magánszemélynek kell lennie.”
Hangoztatta, hogy „a vallás nem lehet politikai érv”. „Ha a hit, a vallási érvelés bekerül a politikai arénába, akkor totalitárius érveléssé válik. A szekularizmus megvéd bennünket ettől. A szekularizmus szavatolja a demokráciát és biztosítja a békét. A szekularizmus lehetővé teszi, hogy minden hívő és nem hívő békében éljen, és ez az, amit mi védelmezünk” – nyilatkozott Biard.
Elmondta, hogy azok a kollégái, akik a szerkesztőségben voltak, de túlélték a vérengzést, igyekeznek mind megérteni azt, hogy hogyan úszhatták meg az egészet sértetlenül. „Ez egy nagyon nehéz folyamat, mert nyilvánvaló, hogy az ember hatalmas megkönnyebbüléssel vegyes bűntudatot érez” – mondta a főszerkesztő.
Azokról a szabad országokban kiadott médiumokról, amelyek a Charlie Hebdo elleni támadást követően nem közölték, vagy elhomályosították a hetilap karikatúráit, úgy vélekedett, hogy egyúttal elhomályosítják a demokráciát és megsértették a polgári öntudatot.
A Charlie Hebdo alapítója, Henri Roussel a közelmúltban kijelentette, hogy a lap már akkor túl messzire ment, amikor a szerkesztőség ellen 2011-ben elkövetett gyújtóbombás támadás után Mohamed-karikatúrákat közölt. Biard erre közvetlenül nem reagált, de jelezte, hogy nem ért egyet.
A rendes esetben néhány tízezres példányszámú Charlie Hebdónak a támadás utáni első lapszámából hétvégi bejelentés szerint 7 millió példányt nyomtak.
