„Súlyos a helyzet Vuhlehirszkben, a szakadárok nem hagynak fel az ukrán állások és a település külső körzeteinek tüzérségi támadásával, amivel civilek életét is veszélyeztetik” – áll a közleményben. A parancsnokság cáfolta, hogy a szakadárok elfoglalták volna a települést, mint ahogy vezetőik donecki sajtónyilatkozataikban állították.
A Kijev által terrorellenesnek elnevezett kelet-ukrajnai hadművelet parancsnoksága azt írta, hogy a településnek csak néhány körzetét vonták ellenőrzésük alá a szakadár erők.
„A heves harcok közben a terrorellenes erők komoly csapásokat mérnek a terroristákra. Előzetes adatok alapján január 30-án a szakadár fegyveresek közül 30 halt meg, 69 sebesült meg, valamint elvesztettek 11 páncélozott harcjárművet és egy harckocsit” – tájékoztatott a parancsnokság.
Az Azov ukrán önkéntes zászlóalj ugyanakkor arról számolt be, hogy Vuhlehirszk péntekre virradóra „átkerült a szakadárok ellenőrzése alá”, és jelenleg heves harcok dúlnak a településen.
Vuhlehirszk stratégiai fontosságát az adja, hogy egy magaslaton fekszik, ahonnan tűz alá lehet venni Jenakijeve városát és Debalcevét is. Utóbbi település a nemzetbiztonsági és védelmi tanács pénteki közlése szerint továbbra is az ukrán katonák ellenőrzése alatt van, de rendszeresen lövi a szakadárok tüzérsége.
A belügyminisztérium Doneck megyei részlegének pénteki közlése szerint az elmúlt egy napban 7 civil halt meg és 10 megsebesült tüzérségi lövedékek becsapódásától, java részük Debalcevében, Vuhlehirszkben és a környező településeken.
Egy bosznia-hercegovinai fegyverkereskedő feljelentést tett az ország jelenlegi és korábbi kereskedelmi miniszterei ellen, amiért azok állítása szerint orosz közbelépésre meggátolták, hogy végrehajtson egy Ukrajnával kötött üzletet.
Az UNIS Group nevű bosnyák védelmi ipari cég 300 tonna lőszer leszállítására kötött ötmillió eurós megállapodást Kijevvel. Ugyanakkor a külkereskedelmi és gazdasági kapcsolatok minisztériuma közölte, hogy „a jelenlegi külpolitikai eseményekre tekintettel” véleményezésre a háromfős kollektív államelnökség elé utalta az ügyet az üzlet engedélyeztetése előtt.
A konszenzussal döntő államelnökség szerb tagja, Mladen Ivanics már jelezte, hogy nem fog hozzájárulni az üzlethez, mert „ellenzi, hogy konfliktusban érintett országoknak adjanak el hadianyagot”.
Oroszország csütörtökön figyelmeztette Boszniát, hogy ne adjon el fegyvereket Ukrajnának.
Az UNIS Group vezetője, Suvad Osmaganovic azt mondta, hogy korábban már minden illetékes boszniai szerv jóváhagyta a lőszerexportot, és az üzlet teljességgel törvényes, mivel Ukrajna nem szerepel a fegyverembargó alá vont államok listáján. Osmaganovic azt állította, hogy a minisztérium közbelépése az egész iparágnak károkat okozott, és a lépés anyagi veszteséggel és elbocsátásokkal fog járni.
Zbigniew Brzezinski szerint Oroszország Ukrajnával együtt nagyhatalom, Ukrajna nélkül semmi. A kiváló amerikai stratéga megállapítását az idő vagy igazolja, vagy cáfolja, de az eddig történteket mindenesetre megmagyarázza.
Történelmi ismereteink alapján rendkívül rossz jel, hogy az ukrán kormány eltörölte az ország semlegességéről szóló, négy évvel ezelőtti döntést, és lényegében napirendre tűzte a NATO-hoz való csatlakozást. Petro Porosenko elnök és a mögötte álló erők rendkívül kockázatos lépésre vállalkoztak. Nyilvánvaló, hogy Oroszország nem engedheti meg, hogy a vele szomszédos Ukrajnába – ahol ráadásul tizenkétmillió orosz él – az Egyesült Államok adott esetben atomfegyvereket telepítsen.
A kijevi deklaráció nyilvánvaló provokáció. Vajon Obama eltűrné, hogy Kína vagy Pakisztán atomfegyvereket telepítsen Kanadába? Már a kérdésfeltevés is abszurd. De akkor miért gondolja az Amerika-barát Porosenko, hogy az orosz birodalomnak tudomásul kellene vennie egy ilyen fenyegető lépést? Ki veszélyezteti itt a világbékét? Ki a valódi provokátor? Oroszország? Aligha. Tóth Gy. László jegyzetét ide kattintva olvashatja.
