A horvát választási bizottság által közzétett adatok szerint az első fordulóban Josipovic a voksok 38,46, míg Grabar-Kitarovic, a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) jelöltje a szavazatok 37,22 százalékát gyűjtötte össze.
A közvéleményt meglepetésként érte, hogy Ivo Josipovic hivatalban lévő baloldali horvát elnök csupán hajszálnyi különbséggel tudott győzni az elnökválasztás első fordulójában. Elemzők szerint a második kör kimenetele továbbra is bizonytalan, a győztes valószínűleg minimális különbséggel nyeri el az elnöki tisztséget.
A két jelölt kampánybeszédei között sok volt a hasonlóság, mindkettejük legfőbb mondanivalója a nemzeti egység megteremtése és összefogás volt. Grabar-Kitarovic jobbközép jelölt azt szeretné, hogy „végre legyen vége a megosztottságnak”, a horvát nemzet egyesüljön, ahogyan azt a kilencvenes évek háborús időszakában tette. Ivo Josipovic kihívójához hasonlóan a konszenzusra hangsúlyt fektető politikai szónoklataiban azt hangoztatta, hogy minden polgár elnöke kíván lenni.
A horvát lapok úgy vélik, hogy az a jelölt fog nyerni, aki új, bizonytalankodó szavazókat tud megnyerni magának.
Mindkét jelöltre rossz fényt vetnek az őket jelölő pártok: Josipovicra a szociáldemokrata kormányzó koalíció, amely – az ellenzék szerint – az elmúlt néhány évben nem tett semmit, és teljesen alkalmatlan a kormányzásra. Grabar-Kitarovicra viszont a HDZ vet árnyékot, amely a közvélemény és sok ellenzéki politikus szerint „szétlopkodta” az országot és bűnszervezetté vált.
A horvát polgárok a független Horvátország elnökválasztásai rövid történelmének a legdurvább, leghevesebb kampányának lehettek tanúi, a feszültség pedig tovább fokozódott a két forduló között. Továbbra is a súlyos recesszió sújtotta horvát gazdaság talpra állítása és a korrupció elleni küzdelem volt a kampány központi témája.
