Johanniséknak elege van a brüsszeli vizsgálódásból

Az Európai Bizottságnak be kellene szüntetnie Románia esetében az országjelentéseket.

A decemberben hivatalba lépett új román elnök kedden, a Legfelső Bírói Tanács (CSM) tisztújító értekezletén úgy vélekedett: országa teljesítette azokat a kötelezettségeit, amelyeket 2007-es uniós csatlakozásakor vállalt az igazságszolgáltatás reformja terén. A román média szerint az államfő kezdeményezése azzal áll összefüggésben, hogy több uniós tagország a romániai korrupcióra hivatkozva ellenzi az ország felvételét a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe, és „pozitív” igazságügyi országjelentésektől tette függővé a román csatlakozás támogatását.

Az Európai Bizottság az úgynevezett Együttműködési és Értékelési Mechanizmus (CVM) keretében 2007 óta rendszeresen országjelentéseket tesz közzé a román igazságszolgáltatás működéséről. Tavalyi jelentésében az EB megállapította: az utóbbi évben folytatódtak a romániai reformok, komoly aggodalmakat keltenek azonban az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető támadások, akárcsak a politikusok korrupcióellenes harccal szembeni ellenállása.

Johannis arra biztatta a bírókat és ügyészeket, ne hagyják megfélemlíteni magukat, álljanak ellen a politikai befolyásolásnak, mert „nincs más esélye” az országnak, mint a jogállamiság megerősítése és a független igazságszolgáltatás. Hozzátette: a bírók és ügyészek nemcsak az államfő alkotmányos támogatására számíthatnak, hanem a novemberi voksoláson részt vevő választópolgárok millióira. Johannis arra utalt, hogy a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének védelmezőjeként kérte és kapta meg a választók támogatását.

Az új román államfő szerint fontolóra kell venni, hogy a Legfelső Védelmi Tanácsnak a legfőbb ügyész is tagja legyen és hogy a bírók és ügyészek szakmai testületeként működő CSM, illetve a legfelső bíróság és a legfőbb ügyészség törvénykezdeményezési jogot kapjon. Johannis ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az igazságszolgáltatás a hatalmi ágak egyike, de nem áll a többiek felett, és az alkotmány által megszabott módon kell működnie „egy laikus, nem pedig klerikális, és egy civil, nem pedig katonai állam” keretében. Egykori választási ellenfele, Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő úgy vélekedett, „korrektek” Johannis igazságszolgáltatással kapcsolatos javaslatai, és támogatásáról biztosította az elnököt megvalósításukban.