Gorghiu szerint a PNL előre hozott választáson szeretne kormányra kerülni, de elismerte: nehéz lesz teljesíteni ennek alkotmányos feltételeit. A 2016 őszén esedékes parlamenti voksolást akkor lehetne előrehozni, ha Klaus Johannis államfő feloszlatná a parlamentet.
Az alaptörvény szerint az elnök akkor oszlathatja fel a törvényhozást, ha az két egymást követő alkalommal nem hajlandó bizalmat szavazni az államfő által kormányalakítással megbízott miniszterelnök-jelöltnek. Johannisnak nem áll módjában leváltani Pontát: a miniszterelnököt csak a parlament buktathatja meg, de kétséges, hogy tavaszig átrendeződnek-e a parlamenti erőviszonyok, mivel Ponta decemberben még kényelmes többséget szerzett átalakított kormánya beiktatásához.
Vasile Blaga, a PNL másik társelnöke cáfolta, hogy az ellenzék már árnyékkormányt is alakított volna. Mint mondta, nem miniszteri posztokat osztogatnak, hanem politikai alternatívát óhajtanak kidolgozni, amelyet február végén a civil társadalommal is meg szeretnének vitatni. A társelnök megerősítette, hogy a PNL miniszterelnök-jelöltje Catalin Predoiu korábbi igazságügyi miniszter, a PNL szakpolitikusai az ő vezetésével dolgoznak az ellenzék kormányprogramján.
Az új PNL két ellenzéki erő – a liberálisok és a jobbközép Demokrata Liberális Párt (PDL) – összefogásából jött létre 2014-ben. A két párt közben hivatalosan is egyesült: az új jobbközép párt a PNL nevét és a PDL európai néppárti tagságát tartotta meg.
A PNL azt követően készül a kormányzásra, hogy novemberben Johannis, a párt akkori társelnöke legyőzte az elnökválasztáson Victor Pontát. Ezt sokan úgy értelmezik, hogy a választók megvonták a bizalmat a szociáldemokratáktól.
