A tisztségviselők tájékoztatása szerint többnyire idős, beteg foglyokról van szó, akik hátráltathatták a szélsőséges csapatok mozgását. Sirko Fatih pesmerga tábornok, az északi Kirkuk város kurd erőinek parancsnoka az AP hírügynökségnek elmondta, hogy csaknem mindegyik kiszabadult rossz egészségi állapotban van, és a bántalmazás és elhanyagolás jeleit mutatja. Vannak köztük kisgyerekek is – tette hozzá.
A dzsihadisták Tell-Áfár városában tartották fogva a jazidiakat, miután tavaly nyáron elfoglalták az észak-iraki várost. Most szombaton a kurd regionális székhely, Erbíl közelében lévő Hazer hídnál hagyták magukra a foglyokat, és azóta a kurd hatóságok hallgatják ki őket – mondta Fatih. „Valószínűleg túl sokba került az etetésük és a gondoskodás róluk” – vélekedett a tábornok.
A jazidi kisebbség mintegy ötvenezer tagja – ENSZ-adatok szerint fele részük gyerek – menekült el tavaly augusztusban a szíriai határhoz közeli iraki Szindzsár városából, miután az IÁ elfoglalta a várost a kurdoktól. A jazidiket a szunnita szélsőségesek „sátánimádóknak” tartják. Irakban a szekta hívei nagyrészt a Moszul környéki kurd lakosság köréből kerülnek ki, de kisebb közösségeik előfordulnak Szíriában, Iránban, Örményországban, Törökországban és Grúziában is. Becslések szerint mintegy 500 ezren vannak.
Ősi gyökerekből táplálkozó monoteista vallásuk egyes elemei az égitestek óbabiloni kultuszára, mások a Mithrász-kultuszra vezethetőek vissza. Hatással volt rá a zoroaszteri vallás, a kereszténység, sőt bizonyos mértékig az iszlám is. Ennek ellenére a szekta és a muzulmánok között régi ellentétek feszülnek. A közösségnek jelenleg három képviselője van az iraki parlamentben.
