Helyszíni beszámolók szerint az orosz határhoz közeli, Luhanszktól északra lévő területen, a bahmutyivkai autóúton felállított 31-es posztot érte elsőként az orosz erők támadása. Heves, több órán át tartó tűzharc után az ukrán erők feladták a posztot és hátrébb vonultak. Jelenleg a 29-es ukrán útellenőrző pontért folyik tovább a tüzérségi összecsapás a szemben álló felek között.
A közelben tartózkodik Szemen Szemencsenko parlamenti képviselő, a Donbasz önkéntes ukrán belügyi alakulat parancsnoka, aki közölte, hogy legalább két ukrán katona elesett a harcokban és több megsebesült. Hozzátette, hogy civil áldozatok is lehetnek, mert a harc közben a támadók tüzérségi lövedékei közül több a közeli Krimszke faluban csapódott be. Szemencsenko szavai szerint a 24. ukrán gépesített dandár vív tűzharcot a támadókkal.
Előző nap Liszenko sajtótájékoztatóján hírszerzési információk alapján azt mondta, hogy az orosz fegyveres erők körülbelül hétszáz katonája – két zászlóalj – behatolt az országba a Moszkva-barát szakadárok által megszállt Luhanszk megyei határszakaszon keresztül.
A közlésre reagálva az orosz védelmi minisztérium szóvivője tagadta, egyenesen „ostobaságnak és hallucinációnak” nevezte azt, hogy orosz katonák nyomultak volna be Ukrajna területére. Az újabb, keddi kijevi állításra még nem reagált Moszkva.
Közben megkezdődött hivatalosan kedden Ukrajnában az újabb részleges katonai mozgósítás – közölte a Kijev által terrorellenesnek elnevezett kelet-ukrajnai hadművelet (ATO) parancsnokságának szóvivője kijevi sajtótájékoztatóján.
Andrij Liszenko emlékeztetett arra, hogy a mozgósítás három hullámban, összesen 210 napig tart majd, és érinti Ukrajna valamennyi megyéjét és a fővárost is. Szavai szerint az újonnan behívottak azokat a katonákat váltják fel, akik tavaly tavasz óta szolgálnak. Hozzátette, hogy kétszeres fizetést kapnak azok, akiket a kelet-ukrajnai harcok övezetébe vezényelnek.
Az ukrán parlament által január 14-én jóváhagyott elnöki mozgósítási rendelet kedden jelent meg a hivatalos közlönyben, és ezzel a jogszabály életbe lépett.
Zbigniew Brzezinski szerint Oroszország Ukrajnával együtt nagyhatalom, Ukrajna nélkül semmi. A kiváló amerikai stratéga megállapítását az idő vagy igazolja, vagy cáfolja, de az eddig történteket mindenesetre megmagyarázza.
Történelmi ismereteink alapján rendkívül rossz jel, hogy az ukrán kormány eltörölte az ország semlegességéről szóló, négy évvel ezelőtti döntést, és lényegében napirendre tűzte a NATO-hoz való csatlakozást. Petro Porosenko elnök és a mögötte álló erők rendkívül kockázatos lépésre vállalkoztak. Nyilvánvaló, hogy Oroszország nem engedheti meg, hogy a vele szomszédos Ukrajnába – ahol ráadásul 12 millió orosz él – az Egyesült Államok adott esetben atomfegyvereket telepítsen.
A kijevi deklaráció nyilvánvaló provokáció. Vajon Obama eltűrné, hogy Kína vagy Pakisztán atomfegyvereket telepítsen Kanadába? Már a kérdésfeltevés is abszurd. De akkor miért gondolja az Amerika-barát Porosenko, hogy az orosz birodalomnak tudomásul kellene vennie egy ilyen fenyegető lépést? Ki veszélyezteti itt a világbékét? Ki a valódi provokátor? Oroszország? Aligha. Tóth Gy. László jegyzetét ide kattintva olvashatja.
