Rakétavetőkkel lőtték a szakadárok Mariupolt

A szakadárok viszont tagadják, hogy támadták volna a Doneck megyei nagyvárost. Többen meghaltak.

A szakadár katonai vezető azt állította, hogy pénteken az ukrán fegyveres erők 40 katonája halt meg az LNR népi milíciájával vívott harcokban, valamint két harckocsit, két páncélozott harcjárművet és más technikai eszközöket is veszített a harcokban. Kozlov közlése szerint az ukrán erők a jelenleg 160 kilométeres front minden szakaszán megpróbáltak áttörni, „de mindenütt derekas ellenállásba ütköztek egységeink részéről”. Az ukrán védelmi minisztérium szombaton azt közölte, hogy a szakadár erők az éjjel 27 támadást intéztek ukrán katonai állások ellen. Egy harctéri parancsnok a TSZN ukrán tévének azt mondta, hogy a Luhanszk és Doneck között félúton fekvő Debalceve városából a szakadárok heves támadásai miatt tömegesen menekül a lakosság.

A védelmi tárca az Unian hírügynökségnek adott összesítése szerint január 17–22-e között a „terrorista” (szakadár) erőkkel vívott harcban mintegy 600 fegyverest és orosz katonát „tettek ártalmatlanná”, további 175-öt pedig megsebesítettek, miközben az ukrán fegyveres erők 18 katonájukat vesztették el, 235 emberük pedig megsebesült.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet ukrajnai missziója azonnali lépéseket sürgetett a szembenálló felektől a harci cselekmények azonnali beszüntetése érdekében.

A honlapján szombaton közzétett nyilatkozatban a szervezet „mélységes aggodalmát” fejezte ki a harcok civil áldozatainak egyre növekvő száma és a felek által lakónegyedekbe telepített harcállások miatt. Az EBESZ missziója egyúttal egyeztetéseket ajánl annak érdekében, hogy helyi fegyverszünet jöhessen létre a heves harcok színhelyévé vált donecki repülőtér térségében és a kelet-ukrajnai megyeszékhely városközpontjában a civil lakosság megsegítése érdekében.

Zbigniew Brzezinski szerint Oroszország Ukrajnával együtt nagyhatalom, Ukrajna nélkül semmi. A kiváló amerikai stratéga megállapítását az idő vagy igazolja, vagy cáfolja, de az eddig történteket mindenesetre megmagyarázza.

Történelmi ismereteink alapján rendkívül rossz jel, hogy az ukrán kormány eltörölte az ország semlegességéről szóló, négy évvel ezelőtti döntést, és lényegében napirendre tűzte a NATO-hoz való csatlakozást. Petro Porosenko elnök és a mögötte álló erők rendkívül kockázatos lépésre vállalkoztak. Nyilvánvaló, hogy Oroszország nem engedheti meg, hogy a vele szomszédos Ukrajnába – ahol ráadásul tizenkétmillió orosz él – az Egyesült Államok adott esetben atomfegyvereket telepítsen.

A kijevi deklaráció nyilvánvaló provokáció. Vajon Obama eltűrné, hogy Kína vagy Pakisztán atomfegyvereket telepítsen Kanadába? Már a kérdésfeltevés is abszurd. De akkor miért gondolja az Amerika-barát Porosenko, hogy az orosz birodalomnak tudomásul kellene vennie egy ilyen fenyegető lépést? Ki veszélyezteti itt a világbékét? Ki a valódi provokátor? Oroszország? Aligha.

Tóth Gy. László jegyzetét ide kattintva olvashatja.