A szakadárok viszont tagadják, hogy támadták volna az Azovi-tenger partján fekvő Donyeck megyei nagyvárost. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) azonnali lépéseket sürget az utóbbi napokban hevessé vált kelet-ukrajnai összecsapások leállítása érdekében. Az ukrán belügyminisztérium szombaton kiadott közleményében arról számolt be, hogy tizenöt ember halt meg és további 46 megsebesült, köztük egy 12 éves kislány Mariupolban. A Doneck megyei rendőrparancsnok az első jelentések alapján még tíz halálos áldozatról számolt be.
A Moszkva támogatását élvező szakadár entitás „védelmi minisztériuma” szombaton egyértelmű dezinformációnak, hazugságnak nevezte az ukrán média jelentéseit a Mariupolt ért tüzérségi támadásról – jelentette a TASZSZ orosz állami hírügynökség. Az ukrán hatóságok terrorcselekménynek minősítették a támadást, hangsúlyozva, az érintett lakónegyedekben egyetlen ukrán katonai állás sem volt. Olekszandr Zaharcsenko, az önhatalmúlag kikiáltott Donecki Népköztársaság vezetője pénteken bejelentette, hogy nem folytatják a tűzszüneti tárgyalásokat, és nagyszabású offenzívát indítanak a megye egészének elfoglalására. Azt viszont cáfolta, hogy támadást készülnének indítani Mariupol elfoglalására.
Mariupol stratégiai jelentőségét az adja, hogy elfoglalásával Oroszország előtt megnyílna az út ahhoz, hogy szárazföldi összeköttetést teremtsen a tavaly márciusban Ukrajnától elszakított Krím félszigettel, amelynek ellátása igen nehézkes a Fekete- és az Azovi-tengert összekötő Kercsi-szoroson keresztül.
Szerhij Kozlov, a szakadár Luhanszki Népköztársaság (LNR) „népi milíciájának” parancsnoka szombaton tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az ukrán fegyveres erők előző nap Grad rakétavetőkkel csapásokat mértek Luhanszk külvárosaira. A támadás következtében egy ember megsebesült – mondta, s azt hangoztatta, hogy „az ellenség tudatosan a békés lakosságot veszi célba”. „Az utóbbi két napban az ellenség több mint harminc csapást mért egységeink állásaira és lakott településekre” – állította Kozlov.
A szakadár katonai vezető azt állította, hogy pénteken az ukrán fegyveres erők 40 katonája halt meg az LNR népi milíciájával vívott harcokban, valamint két harckocsit, két páncélozott harcjárművet és más technikai eszközöket is veszített a harcokban. Kozlov közlése szerint az ukrán erők a jelenleg 160 kilométeres front minden szakaszán megpróbáltak áttörni, „de mindenütt derekas ellenállásba ütköztek egységeink részéről”. Az ukrán védelmi minisztérium szombaton azt közölte, hogy a szakadár erők az éjjel 27 támadást intéztek ukrán katonai állások ellen. Egy harctéri parancsnok a TSZN ukrán tévének azt mondta, hogy a Luhanszk és Doneck között félúton fekvő Debalceve városából a szakadárok heves támadásai miatt tömegesen menekül a lakosság.
A védelmi tárca az Unian hírügynökségnek adott összesítése szerint január 17–22-e között a „terrorista” (szakadár) erőkkel vívott harcban mintegy 600 fegyverest és orosz katonát „tettek ártalmatlanná”, további 175-öt pedig megsebesítettek, miközben az ukrán fegyveres erők 18 katonájukat vesztették el, 235 emberük pedig megsebesült.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet ukrajnai missziója azonnali lépéseket sürgetett a szembenálló felektől a harci cselekmények azonnali beszüntetése érdekében.
A honlapján szombaton közzétett nyilatkozatban a szervezet „mélységes aggodalmát” fejezte ki a harcok civil áldozatainak egyre növekvő száma és a felek által lakónegyedekbe telepített harcállások miatt. Az EBESZ missziója egyúttal egyeztetéseket ajánl annak érdekében, hogy helyi fegyverszünet jöhessen létre a heves harcok színhelyévé vált donecki repülőtér térségében és a kelet-ukrajnai megyeszékhely városközpontjában a civil lakosság megsegítése érdekében.
Zbigniew Brzezinski szerint Oroszország Ukrajnával együtt nagyhatalom, Ukrajna nélkül semmi. A kiváló amerikai stratéga megállapítását az idő vagy igazolja, vagy cáfolja, de az eddig történteket mindenesetre megmagyarázza.
Történelmi ismereteink alapján rendkívül rossz jel, hogy az ukrán kormány eltörölte az ország semlegességéről szóló, négy évvel ezelőtti döntést, és lényegében napirendre tűzte a NATO-hoz való csatlakozást. Petro Porosenko elnök és a mögötte álló erők rendkívül kockázatos lépésre vállalkoztak. Nyilvánvaló, hogy Oroszország nem engedheti meg, hogy a vele szomszédos Ukrajnába – ahol ráadásul tizenkétmillió orosz él – az Egyesült Államok adott esetben atomfegyvereket telepítsen.
A kijevi deklaráció nyilvánvaló provokáció. Vajon Obama eltűrné, hogy Kína vagy Pakisztán atomfegyvereket telepítsen Kanadába? Már a kérdésfeltevés is abszurd. De akkor miért gondolja az Amerika-barát Porosenko, hogy az orosz birodalomnak tudomásul kellene vennie egy ilyen fenyegető lépést? Ki veszélyezteti itt a világbékét? Ki a valódi provokátor? Oroszország? Aligha.
Tóth Gy. László jegyzetét ide kattintva olvashatja.
