Több mint 2300 embert vettek őrizetbe vagy állítottak bíróság elé a kínai hatóságok 2013-ban politikai okokból, s többségük ügyében egyáltalán nem átlátható eljárás során döntöttek – számolt be róla csütörtökön egy amerikai civil szervezet legfrissebb jelentésében.
Az Egyesült Államokban működő Dui Hua (kínaiul: Párbeszéd) Alapítvány a pekingi államügyészi hivatal statisztikai adatai alapján készítette el kutatását. Tanulmányukban olvasható, hogy 2318 embert gyanúsítottak meg 2013-ban a kínai hatóságok azzal, hogy „veszélybe sodorták az állam biztonságát”. Ez a homályos kifejezés lehetővé teszi a kommunista ország hatóságai számára a hivatalostól eltérő vélemények elhallgattatását.
A Hszi Csin-ping kínai elnök vezette kormányzat korábban kiterjedt kampányt indított a rezsim bírálóinak kiiktatására. A hatóságok célpontjai elsősorban az etnikai kisebbségek, újságírók, egyetemisták és a polgári jogok védelmezői. Letartóztatásukat gyakran teljes titoktartás övezi.
Az alapítvány úgy találta, hogy a vádlottak között különösen gyakran fordultak elő bizonyos etnikumok tagjai: családneveik alapján a gyanúsítottak egy része tibeti származású vagy a Kína nyugati részén fekvő Hszincsiang-Ujgur autonóm területen élő, türkmén származású és muzulmán hitű ujgurok. E két népcsoport tagjainak gyakran kell hátrányos megkülönböztetést elszenvedniük a kínai hatóságok részéről. A civil szervezet szerint 2013-ban – Hszi Csin-ping hivatalba lépésének évében – jelentősen megnőtt a politikai okokból indított eljárások száma az ázsiai országban. Az elmúlt tíz évben a tavalyelőtti évet csupán a 2008-ban regisztrált adatok múlták felül, amikor a tibeti területeken erőszakos felkelés tört ki a kínai fennhatóság ellen.
