Terror Párizsban: így mészároltak

A Charlie Hebdo hetilap szerkesztőségébe több fegyveres is behatolt szerdán, és megölt 12 embert. A rendőrök megtalálták a három támadó autóját.

A fekete egyenruhát, sportcipőt és csuklyát viselő, Kalasnyikovval felfegyverzett támadók délelőtt 11 óra 20 perc körül érkeztek a Párizs keleti részében található helyszínre.

Corinne Rey, a Charlie Hebdo egyik karikaturistája a L’Humanité című politikai napilapnak elmondta, hogy éppen vissza akart térni a szerkesztőségbe, amikor az épület zárt, számkóddal védett kapuja előtt szembetalálta magát a csuklyás fegyveresekkel, akik rákényszerítették, hogy beengedje őket. A terroristák a beszámoló szerint folyékonyan beszéltek franciául, és azt állították, hogy az Al-Kaida nemzetközi terrorhálózat tagjai.

Az épületbe bejutva a fegyveresek rálőttek a recepciósra, majd felmentek a második emeletre. Itt épp szerkesztőségi értekezlet zajlott. Hidegvérrel kivégezték a résztvevőket, köztük a lap igazgatóját, Stéphane Charbonnier-t, közismertebb nevén Charbot, valamint az őt kísérő rendőrségi testőrt is. Charbot azóta védte külön a rendőrség, amióta a lap – még 2011-ben – Mohamed-karikatúrákat közölt. Egy ember élte túl a mészárlást, aki egy asztal alá bújt. Ő azt hallotta, hogy a támadók kiabálták: „megbosszultuk a prófétát”.

A hatóságokhoz 11 óra 30 perckor érkezett bejelentés a lövöldözésről, és azonnal rendőröket küldtek a helyszínre. A terroristák kirohantak az épületből, miközben azt kiáltozták, hogy „Allah akbar!”, s összetalálkoztak az utcán egy rendőrjárőrrel. A merénylők gyorsan beszálltak egy Citroen C3 típusú gépjárműbe, majd tucatnyi golyót eresztettek a velük szemben álló rendőrautó szélvédőjébe. A járműben ülő rendőrök nem sebesültek meg, és lövésekkel válaszoltak.

A kirobbant tűzharcban egy harminc év körüli rendőr megsebesült, és a földre került. A két fegyveres kiszállt a kocsiból, futva megközelítette, és hidegvérrel fejbe lőtte a földön fekvő, kezét felemelő férfit, majd visszaült az autóba.

Az egyelőre azonosítatlan elkövetők menekülés közben egy autóssal ütköztek, aki könnyebb sérüléseket szenvedett. A The Guardian című brit napilap információi szerint a terroristák ezután Párizs északi részébe hajtottak, ahol fegyverrel kocsija átadására kényszerítettek egy férfit. A francia hatóságok elvesztették a nyomukat.

Meglepő szakszerűséggel hajtották végre akciójukat a terrortámadás elkövetői – vélik párizsi rendőrségi szakértők, utalva például arra, ahogyan Kalasnyikov gépkarabélyaikat szorosan a testükhöz szorították, majd célzott, nem pedig sorozatlövéseket adtak le. Szembeszökő az is, milyen hidegvérrel öltek, minden jel arra utal, hogy alapos, katonai típusú kiképzést kaptak Szíriában, Irakban vagy bárhol máshol, akár francia földön is – nyilatkozták az AFP-nek.

A tettesek rendkívül nyugodtak voltak már az érkezéskor is, pedig először eltévesztették a címet, az utcában a 6. szám alatt álltak meg, amely a hetilap egyik kiegészítő részlegének ad otthont, maga a szerkesztőség a 10. szám alatt található, s a terroristák – felismerve a hibát – higgadtan sétáltak oda. Egy mobiltelefonos filmfelvétel azt mutatja, milyen jól felszereltek voltak az elkövetők: fekete egyenruhát, álarcot, sportcipőt, tárakat tartó mellényeket viseltek, utóbbi alatt talán golyóálló mellényt hordtak.

A legfrissebb beszámolók tizenkét halottról írnak, közülük kettő rendőr. Francois Molins párizsi főügyész szerda esti közlése szerint tizenegyen súlyosan megsérültek, körülbelül negyven ember a tetőre menekült, őket kimentették a helyszínről. François Hollande államfő szinte azonnal a helyszínre érkezett, valamint 14 órakor kormánymegbeszélést is tartottak. Hollande terrortámadásnak minősítette a fegyveres akciót. Az elnök a tervek szerint 20 órakor tájékoztatja újra a közvéleményt. A kormány a legmagasabb fokozatra emelte a készültségi szintet a főváros térségében. A tájékoztatás szerint elsősorban az imahelyek, az üzletek, a sajtószékházak és a közlekedési eszközök védelmét erősítették meg.

A korábbi értesülésekkel szemben nem két, hanem három ember vett részt a terrortámadásban – közölte Bernard Cazeneuve belügyminiszter. A tájékoztatás szerint a hatóságok nagy erőkkel keresik az elkövetőket. A biztonsági erők mindent megtesznek azért, hogy „a lehető leghamarabb semlegesítsék azt a három bűnözőt, aki részt vett ebben a barbár cselekedetben” – mondta a tárcavezető az Élysée-palotában rendezett rendkívüli ülésen. Cazeneuve emellett ígéretet tett rá, hogy a legmagasabb szintű védelemben fogják részesíteni Franciaország lakosait.

A támadásról felvételt készített a Premieres Lignes ügynökség egyik munkatársa egy közeli tetőről:

A világhálóra kikerült egy felvétel, amelyen az látható, hogy a támadók a nyílt utcán lelőnek egy embert. A felvétel megtekintését csak erős idegzetű olvasóinknak ajánljuk.

A Charlie Hebdo szerkesztőségére 2011 novemberében gyújtóbombát dobtak, miután a lap Mohamed prófétát ábrázoló rajzokat közölt le. Iszlamista honlapokon korábban az újság főszerkesztőjének lefejezésére buzdítottak.

A szerkesztőség egyébként mindössze néhány száz méterre található a Bastille tértől, ahol annak idején a híres börtön-erődítmény állt.

Nicolas Sarkozy, az ellenzéki UMP vezetője a demokrácia elleni támadásként értékelte a történteket. Szolidaritását fejezte ki David Cameron brit miniszterelnök és Martin Schulz, az Európai Parlament első embere. Előbbi azt írta: „együtt harcolunk a franciákkal a terrorizmus ellen, és megvédjük a sajtó szabadságát”. Szolidaritását fejezte ki a Fehér Ház is, Josh Earnest szóvivő kijelentette, hogy az Egyesült Államok kész segítséget nyújtani Franciaországnak az ügyben. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke brutális és embertelen támadásnak nevezte a történteket. Navracsics Tibor, az Európai Bizottság magyar tagja is elítélte a történteket. Angela Merkel német kancellár a sajtószabadság elleni támadásnak minősítette az esetet.

Ban Ki Mun megdöbbenésének adott hangot a támadással kapcsolatban. Az ENSZ főtitkára szerint a terroristák a demokrácia két pillérét, a szólás és a sajtó szabadságát támadták meg. „A rajtaütés célja a megosztás, de nekünk nem szabad beleesnünk ebbe a csapdába” – mondta francia nyelven a világszervezet vezetője, hozzátéve, hogy ez a „világszintű szolidaritás pillanata”. Ban Ki Mun „aljas, szörnyűséges és igazolhatatlan terrorcselekménynek” nevezte a hidegvérrel elkövetett vérengzést.

A Hvg.hu összegyűjtött néhány reakciót a mészárlásról. Grafikusok, újságírók, lapok és közéleti személyiségek különböző grafikákkal búcsúztatják a tragédia áldozatait a Twitteren, a Le Figaro szerkesztősége egyperces néma csenddel emlékezett a halottakra.

Az újság utolsó Twitter-üzenete egy az Iszlám Állam feltételezhetően halott vezetőjéről, Abu Bakr al-Bagdadiról szóló karikatúra volt.

A tragédia után néhány órával kiürítették Madridban a Prisa médiavállalat székházát, miután a cég egy gyanús csomagot kapott. Az evakuálást az egyebek mellett az El País című napilapot is birtokló vállalat szóvivője jelentette be, de részleteket nem közölt. A Reuters brit hírügynökség értesülése szerint a cég később bejelentette, hogy a csomag nem tartalmaz semmilyen veszélyes anyagot.

A két legnagyobb spanyol szatirikus lap, az El Jueves és a Mongolia szerdán szolidaritást vállalt a Charlie Hebdóval. Utóbbi lap Twitter-mikroblogján közölte a francia újság egy 2006-os, Mohammed prófétán élcelődő karikatúráját, amelynek rajzolóját megölték a szerdai terrortámadásban. „Ma mindannyian Charlie Hebdo vagyunk, és támogatjuk a szólásszabadságot” – írta a lap főszerkesztője.

A merénylet várható volt, hiszen az elmúlt hetekben-hónapokban több tucat lehetséges támadást hiúsítottak meg a francia rendőrök és a titkosszolgálat – értékelte a történteket Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a Hír TV rendkívüli híradójában. Mint mondta, az, hogy rendőrök is vannak a halottak között, mutatja, hogy rendőri védelem alatt állt a hetilap. Kiemelte, hogy a Charlie Hebdo arról volt híres, hogy általában a vallásokat támadta. Nógrádi szerint egyértelműen terrortámadás történt.

A szakértő kiemelte, hogy Franciaországban nyolc százalék az iszlám hívők aránya, amivel kapcsolatban rengeteg vita van. Hozzátette: az, hogy a De Gaulle hadihajó elindul az Iszlám Állam ellen, teljesen új vonása a francia politikának. A merénylet mindkét oldalon a szélsőségeseket fogja erősíteni – tette hozzá.

A török kormány elítélte szerdán a véres támadást, ugyanakkor óva intett az iszlamofóbiától. „A leghatározottabban elítéljük a terrorizmust, ellenezzük minden formáját” – jelentette ki Ankarában újságírók előtt Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter. A tárcavezető elutasította azt, hogy bármiféle kapcsolat lenne a „béke vallásának” számító iszlám és az erőszak között. „Nem helyes megközelítés az iszlámot az erőszakkal társítani [ ], más vallások hívei is követnek el terrorista támadásokat” – hangsúlyozta.

Bernard Verlhac (művésznevén Tignous),Georges Wolinski, Jean Cabut (Cabu), és Stéphan Charbonnier (Charb), a híradások szerint ezek az újságírók vesztették életüket a támadásban.

Gerard Biard, a lap főszerkesztője megúszta a mészárlást, ugyanis Londonban tartózkodik.

Franciaország-szerte tízezrek vonultak utcára, hogy kifejezzék szolidaritásukat. Párizs központjában, nem messze a vérengzés színhelyétől, a République téren több mint ötezren gyűltek össze a kora esti órákban, hogy kiálljanak a szólásszabadság mellett. A tömegben egyesek a lap karikatúráit ábrázoló transzparensekkel jelentek meg, mások ceruzákat és tollakat emeltek a magasba a sajtószabadságot jelképezendő. Lyonban és Toulouse-ban a hatóságok becslése szerint több mint tízezren lepték el az utcákat, tiltakozva a terrorcselekmény ellen, és kiállva a szólásszabadság jelképévé vált lap mellett.

A világ több más városában is megemlékeznek szerdán a tragédia áldozatairól:

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) arra hívja fel a Franciaországba utazók figyelmét, hogy fokozott ellenőrzésekre kell számítani, miután az ország a legmagasabb fokozatra emelte a terrorkészültséget. A középületek, különösen az oktatási és kulturális intézmények, a sportlétesítmények, valamint a kiemelt turisztikai nevezetességek védelmét megerősítik, a belépőket fokozottan ellenőrzik, és fegyveres katonai járőrök teljesítenek őrszolgálatot ezeken a helyeken. A szokásosnál szigorúbb a reptéri ellenőrzés, a tömegközlekedési eszközök megállóiban és a város több pontján pedig fegyveres katonák járőröznek. A rendőrséget, a mentőket és a tűzoltókat teljes készültségbe helyezték – áll a tárca közleményében.

A minisztérium szerint mindazonáltal látványos változásra nem kell számítani: a biztonsági erők fokozott jelenléte az elmúlt években Franciaországban már megszokott volt. Franciaországban sem magyar képviseletet, sem magyar állampolgárt nem ért fenyegetés – zárul a közlemény.