„Tizenkét ember halt meg a trolibuszban, egy ember pedig egy közelben elhaladó autóban vesztette életét” – mondta el a város mentőszolgálatának egyik munkatársa. A sebesültek számát mintegy tíz emberre tette.
Az esetről több, egymásnak ellentmondó információ látott napvilágot. Az egyoldalúan kikiáltott „donyecki népköztársaság” védelmi minisztériumának egy képviselője az orosz hírügynökségnek később 9 halottról és 9 sebesültről számolt be. A szakadár forrás szerint a támadás reggel fél kilenckor történt.
Az egyoldalúan kikiáltott „donyecki népköztársaság” hatóságaira hivatkozó jelentésében a TASZSZ azt írja, hogy a támadók reggel 9 óra tájban egy mikrobuszból vették tűz alá a város Lenin kerületének egyik villamosmegállóját. Olekszandr Zaharcsenko, a szakadár kelet-ukrajnai entitás vezetője azonnal a helyszínre sietett.
A Reuters fotóriportere hat halottat látott a helyszínen, és arról számolt be, hogy a közeli üzletek ablakai kitörtek a robbanás erejétől.
Az első jelentések még egy zsúfolt villamosmegállót ért támadásról számoltak be és arról, hogy egy mikrobuszból lőttek ki aknagránátokat a város Lenin kerületében lévő megállóra. Donyeckben nem ez az első eset, hogy találat ér egy tömegközlekedési eszközt.
A délkelet-ukrajnai megyeszékhely egy része és a belváros a szakadárok ellenőrzése alatt áll, más kerületeket az ukrán kormány által kinevezett polgármester irányít. A város nyugati szélén lévő repülőtér birtoklásáért pedig hónapok óta heves harcokat vívnak egymással az ukrán fegyveres erők és az oroszbarát szakadárok.
Az orosz külügyminisztérium „színtiszta provokációnak" minősítette a támadást. „Emberiesség elleni bűntettnek, durva provokációnak tartjuk ezt az incidenst, amelynek célja az Ukrajnában kialakult válság békés megoldására irányuló törekvések aláásása” – olvasható a Szergej Lavrov tárcavezető által aláírt közleményében.
Lavrov „alávaló bűntettnek” minősítette a civilek halálát, és úgy vélte, „nyilvánvalóvá vált, hogy a Kijev és külföldi támogatói által vívott háborúnak továbbra is része a civilek feláldozása”. Lavrov emellett „a polgári lakosok értelmetlen halálának megakadályozása érdekében” követelte, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőinek részvételével azonnal kezdjenek vizsgálatot a „donyecki bűncselekmények” kapcsán.
Röviddel a Kreml nyilatkozata előtt Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök az oroszbarát szeparatistákat és a moszkvai vezetést tette felelőssé a támadásért.
A hét folyamán heves harcok folytak Luhanszk megyében az úgynevezett 31-es útellenőrző pontnál, ahol ukrán források szerint az orosz fegyveres erők alakulatai nyomultak előre, valamint az oroszbarát szakadárok által második hete ostromlott donyecki nemzetközi repülőtérnél is, amely az ukrán fegyveres erők ellenőrzése alatt van.
A kijevi védelmi minisztérium közleményben cáfolta csütörtökön azokat a jelentéseket, hogy az ukrán katonák elhagyták volna a donyecki repülőteret, és azt állította, hogy a létesítmény területének és épületeinek egy része továbbra is az ukrán fegyveres erők ellenőrzése alatt van.
Korábban az Azov ukrán önkéntes alakulat azt hozta nyilvánosságra, hogy az oroszbarát szakadár támadások következtében a repülőtér teljesen megsemmisült, ezért védői 242 napi kitartás után elhagyták azt.
Vladiszlav Szeleznyov, az ukrán fegyveres erők főparancsnokságának szóvivője csütörtök délelőtt kijelentette, hogy jelenleg is heves harcok folynak a repülőtéren, ahol az épületek egy részében továbbra is tartják állásaikat a katonák. Szavai szerint a folyamatos szakadár tüzérségi támadások következtében „csaknem teljesen" összeomlott az új terminál épülete. Emiatt csütörtökre virradó éjjel az a döntés született, hogy hagyják el a katonák az épületet, és vonuljanak vissza távolabbi védőállásokba – tette hozzá.
Január 13-án tüzérségi lövedék talált el egy utasokat szállító autóbuszt Kelet-Ukrajnában, legalább tíz ember meghalt, tizenhárman pedig megsebesültek.
Az Egyesült Államok „uralni akarja a világot” és rá akarja erőltetni az európai országokra az ukrán válsággal kapcsolatos álláspontját – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Zbigniew Brzezinski szerint Oroszország Ukrajnával együtt nagyhatalom, Ukrajna nélkül semmi. A kiváló amerikai stratéga megállapítását az idő vagy igazolja, vagy cáfolja, de az eddig történteket mindenesetre megmagyarázza.
Történelmi ismereteink alapján rendkívül rossz jel, hogy az ukrán kormány eltörölte az ország semlegességéről szóló, négy évvel ezelőtti döntést, és lényegében napirendre tűzte a NATO-hoz való csatlakozást. Petro Porosenko elnök és a mögötte álló erők rendkívül kockázatos lépésre vállalkoztak. Nyilvánvaló, hogy Oroszország nem engedheti meg, hogy a vele szomszédos Ukrajnába – ahol ráadásul tizenkétmillió orosz él – az Egyesült Államok adott esetben atomfegyvereket telepítsen.
A kijevi deklaráció nyilvánvaló provokáció. Vajon Obama eltűrné, hogy Kína vagy Pakisztán atomfegyvereket telepítsen Kanadába? Már a kérdésfeltevés is abszurd. De akkor miért gondolja az Amerika-barát Porosenko, hogy az orosz birodalomnak tudomásul kellene vennie egy ilyen fenyegető lépést? Ki veszélyezteti itt a világbékét? Ki a valódi provokátor? Oroszország? Aligha. Tóth Gy. László jegyzetét ide kattintva olvashatja.
