A tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács a közleményben emlékeztetett, hogy decemberben úgy döntöttek: „tartják az eddigi irányt”, és szükség esetén készek „további lépésekre”.
A kelet-ukrajnai Mariupol elleni rakétatámadás háborús bűncselekmény volt, mert szándékosan civilek ellen irányult – jelentette ki egy ENSZ-tisztségviselő a Biztonsági Tanácsnak az ukrajnai helyzet miatt összehívott hétfői rendkívüli ülésén.
Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet viszont ismét elmondta Moszkva azon álláspontját, miszerint Kijev felelős a harcok kiújulásáért. Felszólította a nyugati kormányokat, hogy „ne bátorítsák az ukrán héjákat”. „Ez csak még nagyobb katasztrófához vezet” – mondta. Ismert, Putyin a napokban a NATO idegenlégiójának nevezte az ukrán hadsereget.
„Tekintettel a romló helyzetre, arra kérjük a Külügyek Tanácsának következő ülését, hogy értékelje a helyzetet, és fontoljanak meg minden megfelelő lépést, beleértve további büntetőintézkedések alkalmazását a minszki megállapodások gyors és átfogó megvalósítása érdekében” – utasították külügyminisztereiket a tagállamok vezetői.
Az uniós külügyminiszterek csütörtökön – már korábban összehívott – rendkívüli tanácskozást tartanak Brüsszelben az ukrajnai fejleményekről.
A tagállamok vezetői a közleményben aggodalmuknak adnak hangot a romló biztonsági és humanitárius helyzet miatt Kelet-Ukrajnában, továbbá elítélik a Mariupol elleni, „válogatás nélküli” – vagyis nem célzottan katonai célpontok ellen irányuló – rakétatámadást.
„Bizonyítékok támasztják alá, hogy Oroszország továbbra is egyre több támogatást nyújt a szeparatistáknak, ami kiemeli Oroszország felelősségét. Felszólítjuk Oroszországot, hogy ítélje el a szakadárok tetteit, és hajtsa végre a minszki megállapodásokat” – áll a nyilatkozatban.
Az Európai Tanács sajtószolgálata által kiadott közleményből az is kiderül, hogy a következő, február 12-én tartandó informális brüsszeli csúcstalálkozójukon a tagállamok vezetői ismét foglalkoznak majd az ukrajnai konfliktus kérdésével.
Elindult a dél-oroszországi Rosztovi területre az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának járműoszlopa a délkelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyének szánt segélyszállítmánnyal – közölte a tárca kedden a TASZSZ orosz hírügynökséggel. A konvoj a noginszki mentőközpontból moszkvai idő szerint kedd hajnalban indult útnak. A kamionokat gyakorlott sofőrök vezetik, akik már korábban is szállítottak segélyt Délkelet-Ukrajnába.
A járműoszlop útközben megáll Voronyezsben, majd folytatja útját a Rosztovi területre, ahova más oroszországi körzetekből is érkeznek segélyszállítmányok. Ott fogják összeállítani a tizenkettedik orosz humanitárius konvojt, amely több mint 1500 tonna segélyt szállít mintegy 170 kamionnal a szakadárok ellenőrzése alatt álló délkelet-ukrajnai területekre.
A tárca szerint a szállítmány élelmiszert, gyógyszert, fogyasztási cikkeket, építőanyagot és más felszerelést tartalmaz.
2014 augusztus közepe óta a minisztérium több mint 14,8 ezer tonna humanitárius segélyt juttatott el Donyeck és Luhanszk megyékbe.
Vladiszlav Szeleznyov elmondása szerint a szeparatisták 120-szor lőtték az ukrán katonai állásokat mintegy harminc településen. A legtöbb támadást a stratégiai jelentőségű Debalceve város ellen intézték, amely fontos vasúti csomópont Donecktől mintegy ötven kilométerrel északkeletre – tette hozzá.
A szóvivő azzal is vádolta a lázadókat, hogy hat olyan települést lőttek, ahol nincsenek is ukrán katonák. Az ENSZ adatai szerint a fegyveres konfliktusnak tavaly április óta már ötezernél több halottja van.
Kelet-Ukrajnában a legsúlyosabb harcok dúlnak azóta, hogy a szemben álló felek tavaly szeptemberben tűzszünetben egyeztek meg. A lázadók offenzívát indítottak Mariupol kikötőváros ellen, és azt hangoztatták, hogy bekerítik Debalcevét, ahol a leghevesebb összecsapások voltak.
Ismert, az ukrán kormány rendkívüli állapot bevezetéséről hozott döntést hétfőn a harcok sújtotta Donyeck és Luhanszk megyékben, országosan pedig emelt szintű riadókészültséget rendelt el. Ezt Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök jelentette be a kormány hétfői ülésén.
Zbigniew Brzezinski szerint Oroszország Ukrajnával együtt nagyhatalom, Ukrajna nélkül semmi. A kiváló amerikai stratéga megállapítását az idő vagy igazolja, vagy cáfolja, de az eddig történteket mindenesetre megmagyarázza.
Történelmi ismereteink alapján rendkívül rossz jel, hogy az ukrán kormány eltörölte az ország semlegességéről szóló, négy évvel ezelőtti döntést, és lényegében napirendre tűzte a NATO-hoz való csatlakozást. Petro Porosenko elnök és a mögötte álló erők rendkívül kockázatos lépésre vállalkoztak. Nyilvánvaló, hogy Oroszország nem engedheti meg, hogy a vele szomszédos Ukrajnába – ahol ráadásul tizenkétmillió orosz él – az Egyesült Államok adott esetben atomfegyvereket telepítsen.
A kijevi deklaráció nyilvánvaló provokáció. Vajon Obama eltűrné, hogy Kína vagy Pakisztán atomfegyvereket telepítsen Kanadába? Már a kérdésfeltevés is abszurd. De akkor miért gondolja az Amerika-barát Porosenko, hogy az orosz birodalomnak tudomásul kellene vennie egy ilyen fenyegető lépést? Ki veszélyezteti itt a világbékét? Ki a valódi provokátor? Oroszország? Aligha. Tóth Gy. László jegyzetét ide kattintva olvashatja.
