Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma több mint egy évtizeden át titkos adatbázist tartott fenn amerikaiak külföldre intézett és onnan bejövő telefonhívásairól – derült ki egy bírósági keresetből, amely pénteken kapott nyilvánosságot a tengerentúli sajtóban.
A tárcához tartozó Kábítószer-ellenes Hivatal (DEA) a kilencvenes évektől 2013 augusztusáig használta az adatbázist. Ez hasonló volt ahhoz, mint amelyet a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) rendszeresített, azzal a különbséggel, hogy a külföldi jelhírszerzésre szakosodott szerv az amerikaiak külföldre és belföldre irányuló hívásainak metaadatait egyaránt gyűjtötte.
A DEA emellett – az NSA-től eltérően – közigazgatási idézések, nem pedig a külföldi hírszerzést felügyelő titkos szövetségi bíróság (FISC) végzései alapján folytatott adatgyűjtést. Az adatbázist az igazságügyi tárca szerint törölték, és 2013 óta nem használták. A minisztérium közölte, hogy már nem folytat metaadatgyűjtést.
Azt egyelőre nem közölték, hogy a DEA mely olyan, „a nemzetközi kábítószer-kereskedelemmel és az ahhoz kapcsolódó bűncselekményekkel” összefüggésbe hozható országok viszonylatában figyelte meg a telefonforgalmat, ám annyi bizonyos, hogy Irán köztük volt. A keresetet ugyanis egy olyan férfi, Shantia Hassanshahi ügyében nyújtották be, akit azzal vádolnak, hogy részese volt egy összeesküvésnek, amely célja elektronikus termékek törvénytelen Iránba juttatása volt.
Patrick Toomey, a Amerikai Polgári Szabadságjogok Szövetségének (ACLU) ügyvédje rámutatott, hogy a leleplezés nyomán kiderült: az amerikai kormányzat nemcsak a terrorelhárítás és a nemzetbiztonság, hanem a bűnüldözés terén is alkalmazta a metaadatgyűjtés gyakorlatát.
Saied Kashani, Hassanshahi ügyvédje szerint a DEA egy törvény alapján gyűjtötte be amerikaiak millióinak híváslistáját, de a jogszabály eredendően azt engedélyezte, hogy a hatóságok gyógyszergyáraktól kérjenek célzott információt.
