A lépést Tbiliszi arra hivatkozva kéri, hogy Grúziában Szaakasvilit körözik, miután több ügyben is vádat emeltek ellene.
Közleményében a grúz főügyészség hangsúlyozza: „Annak ellenére, hogy a két ország között kiadatási egyezmény van, az ukrán fél nem szánta rá magát, hogy együttműködjön a grúz féllel (...) és nem hajlandó kiadni őt Grúziának”.
Korábban nemzetközi bírálatokat váltott ki, hogy a 2012-ben történt kormányváltást követően a Szaakasvili-féle vezetés több tagja ellen is büntetőperek indultak az országban. 2014 augusztusában vádat emeltek a volt elnök ellen egy grúz parlamenti képviselőre irányuló 2005-ös fegyveres támadás szervezése, valamint 8,83 millió lari (5 millió dollár) közpénz jogosulatlan elkötése miatt 2009–2012 között.
Szaakasvili 2004 januárja és 2013 novembere között volt Grúzia elnöke. 2013 novemberének közepén külföldre távozott, azóta jórészt az Egyesült Államokban és Ukrajnában van.
A jelenleg Ukrajna területén tartózkodó volt grúz államfőt Petro Porosenko ukrán elnök múlt héten a kormányzati reformokkal foglalkozó nemzetközi tanácsadói testülete vezetőjének nevezte ki. Szaakasvili már eddig is adott alkalmi tanácsokat Kijevnek az ukrán válság során.
