Olykor a tiltott gyümölcs a legédesebb, ezért talán nincs is abban semmi meglepő, ha a fiatalok a törvény által megszabottnál előbb próbálják ki például, milyen íze van az alkoholnak. A szeszes italok fogyasztását az egyes országok egyébként is eltérően szabályozzák, általában aszerint, hogy mikortól számítják a polgárukat tetteiért felelősnek. Ez ugyanakkor egyértelműen nem egyetlen pillanat, hiszen 18. születésnapjával nem válik valaki egyik napról a másikra felnőtté, aki hirtelen biztonsággal lecserélheti a kölyökpezsgőt igazira. Szakértők szerint biológiai értelemben véve a folyamat általában 12 és 19 éves kor között játszódik le, ez azonban egyénileg eltérhet.
Magyarországon és a világ legtöbb országában az alkoholfogyasztás 18 éves kortól legális, Svájcban azonban már 16 évesen is lehet sört és bort venni (a tömény italok fogyasztása viszont ekkor még tilos), míg az Egyesült Államokban régóta csupán a 21. életévüket betöltöttek vásárolhatnak alkoholt. Ettől függetlenül azonban úgy tűnik, hogy a kiskorúak és általában a fiatalok alkoholfogyasztása mindenütt ugyanolyan problémát jelent. A tengerentúlon például régóta heves vita folyik arról, hogy lejjebb kellene-e szállítani a jelenlegi korhatárt. Tény, hogy az amerikai rendszer meglehetősen furcsa annak fényében, hogy 18 éves kortól a polgárok már szavazhatnak, vezethetnek, vásárolhatnak fegyvert, inni azonban még három évig nem ihatnak. Választhatnak tehát, ki vezesse az országukat, előbb kaphatnak autót, mint jogosítványt, és adott esetben dönthetnek életről és halálról, de legálisan nem guríthatnak le egy sört. A másik érv a törvények puhítása mellett általában az európai példa emlegetése. Az Egyesült Államokban ugyanis sokan úgy vélik, hogy az öreg kontinensen a kultúra része az alkoholfogyasztás, így az emberek sokkal hamarabb és jobban megtanulják a mértéktartó italozás módját.
Ehhez képest a statisztikák és felmérések merőben mást mutatnak. Ami azt illeti, Európában még az Egyesült Államoknál is gyakrabban részegednek le a fiatalok, és terjed az úgynevezett versenyivás is, amelynek lényege, hogy minél rövidebb idő alatt minél több italt hajtsanak le. A nemzetközi reprezentatív közvélemény-kutatások szerint Dániában például a megkérdezett középiskolás diákok háromnegyede fogyasztott alkoholt az adott hónapban, és több mint felük részegnek is vallotta magát. Ebben a statisztikában Magyarország egyébként 61 százalékkal alig haladja meg az átlagot, alig tíz százalékkal Izland teljesít a legjobban, míg Ausztriában éves szinten ugyan, de a megkérdezett kiskorúak 92 százaléka ismerte be, hogy ivott alkoholt.
Ráadásul ha azt hinnénk, hogy a szeszes italok a középiskolával jönnek el a gyerekek életébe, szintén tévedünk. A felmérések szerint Dániában és Nagy-Britanniában a 13 éven alattiak majdnem negyede, az írek 16 százaléka, a németek 14 százaléka volt már részeg. Ami pedig szintén riasztó, a diákok vallomásait és a szülők elvárásait összevetve az derül ki, hogy a legtöbb családban fogalmuk sincs, mit és mikor próbált már ki a gyerek.
A tapasztalatok tehát azt mutatják, a korhatár nincs különösebb hatással a fiatalok alkoholfogyasztására, legfeljebb törvénytelenül és nehezebben jutnak italhoz, segíthet ugyanakkor, hogy egyre több áruházban tiltják be esténként a szeszes italok árusítását. A legjobb eredményt azonban aligha a szabályok szigorításával, mint inkább az oktatás és felvilágosítás kibővítésével lehetne elérni.
