A kormány a 2007–13-as uniós programok zárása során a százszázalékos kifizetésre, valamint a költségvetési kockázat kizárására, illetve minimalizálására törekszik.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára a héten az európai uniós forrásokról tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy az idei év több kihívást is jelent Magyarország számára az uniós források felhasználását tekintve. Felidézte, hogy 2015-ben lehet utoljára forrást lehívni a 2007–13-as időszakra, másrészt megjelennek a 2014–20-as pályázati ciklus tömeges pályázati kiírásai.
A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a 2007–13-as fejlesztési ciklus záráshoz kapcsolódó kormányzati döntések önálló kormányhatározatban jelentek meg, a források felhasználásáért felelős Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig több döntést is hozott.
A 2007–13-as időszak zárásának előkészítéséhez kapcsolódóan az érintett tárcáknak – a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, az Emberi Erőforrások Minisztériumának, a Földművelésügyi Minisztériumnak, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak – biztosítják azt a pénzügyi keretet, amely a megnövekedett kapacitások kiépítéséhez szükséges.
Csepreghy Nándor elmondta azt is, hogy a kötelezettségvállalások, a szerződéskötések tekintetében minden minisztérium megkapta a végső határidőt, e szerint kötelezettséget április 15-éig, új szerződéseket pedig május 15-éig lehet kötni a 2007–13-as időszak forrásaira.
A kabinet döntött arról is, hogy március végéig le kell zárni a tartalék listákat, az érintett minisztériumoknak felül kell bírálnia ezeket, és végleg dönteni a támogatásról vagy az elutasításról.
A meglévő szerződések jogorvoslati ügyeit a Miniszterelnökségnek április 15-éig le kell zárnia, új közbeszerzés csak azokban az esetekben indítható, ha építési beruházás esetében garantálják a november 30-ai befejezés – mondta Csepreghy Nándor.
A helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy a 2007–13-as időszakban a kormány a 8200 milliárd forint keretösszeg helyett 9300 milliárd forintra vállalt pénzügyi kötelezettséget. A túlvállalás csökkentésének mértékével kapcsolatosan is döntés született, ez az elvek szintjén úgy szól, hogy Magyarországnak fel kell használnia minden európai fejlesztési forrást, és a lehető legkisebb költségvetési támogatást kelljen a túlvállalás miatt fizetni.
Csepreghy Nándor kitért arra, hogy nyilvánosságra hozzák az összes késedelemben lévő állami projektet, amely miatt az országot forrásvesztési kockázat fenyegeti. A jelentős késésben lévő projektek listáját az érintett minisztériumok áttekintik, döntenek arról, melyektől állnak el.
A késedelmes projektben érintett kedvezményezettek egészen addig nem kaphatnak támogatást a 2014–20-as időszakban, ameddig le nem zárták a korábbi fejlesztésüket. Ha a késedelmes projekt bennmarad a támogatási körben, és mégsem sikerül a befejezés, abban az esetben a kormány a következő év központi költségvetési támogatását az érintetteknél csökkenti.
A helyettes államtitkár arról is beszámolt, hogy az országba érkező 2007–13-as európai uniós források mértéke átlépte a 7000 milliárd forintot, az év végéig pedig további több mint 1500 milliárd forint érkezhet.
