A görög kormányfő, akit délelőtt fogadtak Brüsszelben az uniós intézmények vezetői, úgy vélekedett, hogy az Európai Unió stabilitását a gazdaságpolitikának a növekedésösztönzés irányába való megváltoztatásával lehet biztosítani.
„Új megállapodásra van szükség, hogy visszatérhessünk a növekedéshez. hogy megerősítsük a munkahelyteremtést és a társadalmi kohéziót” – hangsúlyozta Cíprasz, és megismételte, hogy Európának nem kell félnie az új görög kormánytól. Azt is hozzátette, hogy Athén szerint Franciaországnak „meghatározó szerepet kell játszania” ebben a gazdaságpolitikai váltásban.
A miniszterelnök egy négyéves reformprogramra tett javaslatot az Európai Uniónak a hitelmegállapodások előírásainak enyhítése érdekében, pénzügyminisztere, Jánisz Varufákisz pedig Európai Központi Bankot próbálta meggyőzni a görög pénzintézetek működéséhez szükséges finanszírozás fenntartásáról.
Francois Hollande a sajtótájékoztatón úgy vélekedett, hogy „itt az ideje, hogy hosszú távú megoldás szülessen” Görögország számára a szolidaritás szellemében, de azt felelősségteljesen kell kidolgozni.
A francia elnök jelezte, hogy tiszteletben kell tartani a görögök választását, amely „egyértelmű és erős, ezért én is szeretném kimondani, hogy a megszorítás egyetlen perspektívaként többé nem elfogadható. Ugyanakkor az európai szabályokat tiszteltben kell tartani, amelyek mindenkire nézve kötelezőek [ ], és a megállapodásokat is, különösen az adósságot illetően.”
Ezzel arra utalt, hogy Párizs nem támogatja a 320 milliárd eurós görög adósság eltörlését. Hollande kiemelte, hogy osztja a görög miniszterelnök célkitűzéseit egy hatékonyabb, a politikai szempontokat jobban figyelembe vevő és a növekedés felé orientáló Európáról.
Egy névtelenül nyilatkozó görög kormányzati forrás adott tájékoztatást arról, hogy Aléxisz Cíprasz felvetette Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének, hogy Görögország és az Európai Unió dolgozzon ki együtt egy, reformokra és pénzügyekre vonatkozó tervet a 2015 és 2018 közötti időszakra. A terv alapján Görögország radikális reformokat hajt végre, cserébe pedig az uniós partnerek enyhítik költségvetési kötelezettségeit.
A reformokat illetően Görögország kész küzdeni a korrupció és az adócsalások ellen, valamint növelni a közszolgáltatások hatékonyságát. A költségvetést illetően Cíprasz Görögország kötelezettségeinek pénzügyi kiigazítását szeretné elérni, azaz annak az előírásnak a megszüntetését, hogy a költségvetés elsődleges többletének el kell érnie a bruttó hazai termék 4,5 százalékát, ami túszként tartja fogságában a görög gazdaságot.
A miniszterelnök szerint kormánya nem sértené meg az Európai Unió szabályait, mivel nem létezik olyan előírás, amely ilyen megszorításra kényszerít.
Aléxisz Cíprasz azt kérte a brüsszeli bizottság elnökétől, hogy átmeneti megállapodással biztosítsanak pénzügyi mozgásteret Görögországnak, amíg az unióval közösen előkészítik a 2015–18-as reformtervet.
Az Európai Bizottság nem kommentálta az európai körúton tartózkodó görög vezetők nyilatkozatait, amelyek Brüsszelben ingerlőnek tűnnek. Egy névtelenül nyilatkozó európai forrás úgy fogalmazott: nem jó az, ha a görögök megosztásra törekednek.
A görög miniszterelnök külön-külön tárgyalt Jean-Claude Junckerrel, Donald Tuskkal és Martin Schulzcal, az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament elnökével Brüsszelben. A megbeszéléseket követően optimistán nyilatkozott, azt mondta, bízik abban, hogy kormánya jó úton, jó irányba halad, és sikerül a véleménykülönbségekre közösen életképes és mindenki számára elfogadható megoldást találni.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke kora délután rövid közleményben tudatta: a Görögországnak nyújtott pénzügyi segítséggel összefüggésben olyan megoldást kell találni, amely az egyeztetésekben érintett minden tagállam számára elfogadható.
„Az egyeztetések az eurócsoportban zajlanak majd. Nehezek lesznek, együttműködést és párbeszédet követelnek meg, valamint határozott lépéseket Görögország részéről” – nyomatékosította Tusk.
