Ezért kellett az életével fizetnie a japán túsznak

Tokió Amerika-barátsága miatt pécézhette ki az Iszlám Állam a japánokat.

A lap elöljáróban leszögezi, hogy minden terrorcselekményt feltétel nélkül elítélendőnek tart, s a japán túsz tragédiájának az egész kínai társadalom együttérzését kell kiváltania.

A végzetes fejlemények okainak levezetésében azonban a GT hamar eljut a japán diplomácia és külpolitika túlságosan szoros Amerika-barátságához. Az Egyesült Államok vezette szövetségben, annak „informális” katonai partnereként Japán kedvezőtlen, mi több, veszélyes pozícióba került az önvédelem területén – fogalmaz a cikkíró.

Japán közel-keleti szerepvállalásából úgy tűnik, hogy a szigetország ki akarja venni részét a terrorellenes műveletekből. Az Iszlám Állammal szembeni konfrontációra való készség gyökere azonban nem morális elkötelezettségre vezethető vissza – véli a Global Times, azt feltételezve, hogy Abe Sinzó japán kormányfő távlati célja az alkotmány megváltoztatásának eredményeként japán csapatokat küldeni az ország határain túlra.

A túszdráma fejleményeiből a lap arra következtet, hogy Abe kormánya túlságosan naiv, s úgy értékeli, hogy az Egyesült Államok nem ajánlott fel lényegi segítséget a megoldáshoz, az IÁ elítélése csupán a részvétnyilvánítás része volt.

A Global Times szerint Japán biztonsági ügyekben túlságosan nagy figyelmet szentelt Kínának, amelyet képzeletben ellenségeként tart számon, s ennek megfelelően diplomáciai és biztonsági erőforrásait is Kínára összpontosítja. A helyzet azonban az, hogy Japán előtt „többdimenziós kihívások” állnak, a túszdráma is erre figyelmeztet.

„Amennyiben Tokió a közel-keleti ügyekben túl szorosan Washington mögé áll, annak a saját érdekei fogják a kárát látni” – fogalmazott a Global Times szerkesztőségi cikke.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) követeli az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezettől, hogy bocsássa szabadon minden foglyát. A BT követeli az IÁ és az al-Kaida terrorhálózathoz kötődő minden iszlamista csoport „fogságában lévők azonnali, biztonságos és feltétel nélküli szabadon engedését”. A testület egyúttal elítéli a tavaly októberben vagy novemberben foglyul ejtett Goto Kendzsi japán újságíró „aljas és gyáva” meggyilkolását.

„Ez a bűncselekmény tragikusan ismét arra emlékeztet, hogy az újságírók és mások is napról napra egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve Szíriában” – olvasható a határozatban. A két japán meggyilkolását szigorúan elítélte a nemzetközi közösség.