Féltékenység állt a Nyemcov-merénylet mögött?

A feltételezésről a Kreml-közeli kereskedelmi hírtelevízió, a LifeNews számolt be.

Pénzt adhattak neki az oroszországi belpolitikai helyzet elbizonytalanítására, az orosz társadalom egységének megbontására. Mivel azonban ennek az ellenkezője ment végbe, az orosz társadalom megszilárdult, megértették, hogy eredményt nem várhatnak Nyemcovtól, „nagyon is valószínű, hogy a politikustól a »szponzorai« akartak megszabadulni”.

A gyilkosság politikai indítékairól a nyomozócsoport tagja a LifeNews tévének kifejtette: Nyemcov megölése provokáció, vagyis az ellenzék így akar csapást mérni az orosz hatalomra. (Ismert: Vlagyimir Putyin orosz elnök is provokációt emlegetett a merénylet kapcsán – a szerk.) Az orosz ellenzék képviselői visszautasítják a vádat és úgy tartják, hogy Nyemcov megölésével épp ellenkezőleg, őket akarták megijeszteni. A Novaja Gazeta című ellenzéki újság kommentátora szerint a kijevi hatalomváltó tüntetések, a Majdan helyett a délkelet-ukrajnai fegyveres harcok, vagyis a Donyec-medence érkezett meg Oroszországba. Ljudmila Alekszejeva neves orosz jogvédő az Interfax hírügynökségnek úgy vélekedett, hogy Nyemcov megölése egyben az oroszországi ellenzék „hátba lövését” is jelenti.

A moszkvaiak a gyilkosság helyszínén emlékeznek Borisz Nyemcovra, a főváros eközben a hatályos jogszabályok ellenére engedélyezte a vasárnapra meghirdetett ellenzéki gyászmenetet. Alekszej Majorov, az orosz főváros regionális biztonsági főosztályvezetője bejelentette, hogy a gyilkosság miatt az ellenzék nem tartja meg vasárnap a „válságellenes” tüntetést a délnyugat-moszkvai Marjino nevű városrészben, ahova az engedélyt kapták, ellenben gyászmenetet hirdetett meg a központban. A moszkvai hatóság így kivételt tett az ellenzéki rendezvénnyel, mivel a hatályos szabályozás szerint legalább 15 nappal előbb engedélyt kell kérni a hasonló akciók lebonyolítására. Korábban Majorov azt nyilatkozta a LifeNews orosz kereskedelmi tévének, hogy a jogszabály alapján nem engedélyezhetik a főváros központjában az ellenzéki rendezvényt.

Részvétét és együttérzését fejezte ki az MSZP, az Együtt és a Magyar Liberális Párt amiatt, hogy szombatra virradóra megölték Borisz Nyemcov ismert orosz ellenzéki politikust. Budai Bernadett, az MSZP szóvivője a párt más témában tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, a gyilkosság egy tünete annak, ami ma Oroszországban demokrácia címszó alatt folyik.

Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a Vlagyimir Putyin orosz elnök kérlelhetetlen ellenfeleként megismert politikus lelövése a nyílt utcán, néhány méterre a Kreml épületétől egy „újabb jele az elnyomásba fordult Oroszország mély válságának”. A Magyar Liberális Párt is elítélte a merényletet, a kommünikében azt is tudatta: szolidaritást vállal mindazokkal, akik Nyemcov ellenzéki politikájának híveként vasárnap részt vesznek a moszkvai gyászmenetben.

2009. november 16.: Szergej Magnyitszkij jogász – aki magas rangú orosz belügyi tisztviselőket korrupcióval és pénzügyi visszaélésekkel gyanúsított meg – 37 éves korában, a vizsgálati fogságban máig tisztázatlan körülmények között meghalt. A haláleset diplomáciai botrányt okozott az Egyesült Államok és Oroszország között.

2009. július 15.: Natalja Estemirovát, a Memorial nevű tekintélyes jogvédő szervezet csecsenföldi munkatársát elrabolták Groznijban, majd néhány órával később holtan találták a szomszédos Ingusföldön. Az 50 éves emberi jogi aktivista az észak-kaukázusi köztársaságban megfigyelt hatalmi visszaélésekről tájékoztatta a külvilágot.

2009. január 19.: A 34 éves Sztanyiszlav Markelov ügyvédet és a 25 éves Anasztaszija Baburovát, a Novaja Gazeta című ellenzéki lap munkatársát fényes nappal agyonlőtték Moszkvában.

2006. október 7.: A Putyin egyik legkíméletlenebb bírálójának számító, 48 éves Anna Politkovszkaja újságírónőt moszkvai lakása előtt lőtték agyon. A politikai hátterű bűncselekmény megdöbbenést váltott ki világszerte.

2006. november 23.: Alekszandr Litvinyenkót, az orosz állambiztonsági szolgálat (FSZB) egykori alezredesét, aki 2000-ben emigrált Londonba, a szervezetébe juttatott hatalmas adag polónium 210-es sugárzó izotóppal ölték meg. A mérgező anyagot az eddigi vizsgálatok szerint Litvinyenko teájába csempészték bele a nyugat-londoni Millennium Hotel bárjában, ahol a 43 éves volt FSZB-tiszt két egykori ügynöktársával, Andrej Lugovojjal és Dmitrij Kovtunnal találkozott.

2003. április 17.: Moszkvában ismeretlen támadó agyonlőtte az 52 éves Szergej Jusenkov képviselőt, a Liberális Oroszország nevű párt elnökét, Berezovszkij egykori szövetségesét a lakása közelében.