Az orosz rendfenntartó szervek egy név nélkül nyilatkozó magas rangú illetékese a LifeNews médiavállalat azonos nevű tévéjének elmondta, hogy a nyomozás során nem zárják ki a „hétköznapi konfliktus” lehetőségét sem. Arra utalt, hogy a péntekről szombatra virradó éjjel megölt politikus a gyilkosság időpontjában egy fiatal ukrán nővel sétált a Kreml mellett vezető Bolsoj Zamoszkvoreckij (Nagy Moszkva-folyó) hídon, amikor ismeretlenek egy fehér színű gépkocsiból több lövést adtak le rá. Nyemcov a helyszínen meghalt. A rendőrségi illetékes hozzátette, úgy tudják, hogy a hölgy nemrég Svájcban járt, ahol abortuszon esett át. Nyemcovtól esett teherbe.
A LifeNews híradása szerint Anna Durickaja modellről van szó, aki az egyetlen tanúja a gyilkosságnak. A Kreml-párti tévé részletes beszámolót közölt a megölt orosz ellenzéki vezető magánéletéről is. Az 55 éves Nyemcov többször volt nős és négy gyermeket hagyott maga után. A politikus magánéletét visszafogottabban, de ugyancsak tárgyalta a Rosszija 24 állami hírtelevízió is, amely a nagyszabású oroszországi ellenzéki tüntetések egyik főszervezőjét az egyik összeállításban erőszakos embernek tüntette fel.
A féltékenység okán megrendelt gyilkosságról szóló feltételezést valószínűnek tartja Nyikolaj Kovaljov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) volt vezetője, orosz törvényhozási képviselő is. Kovaljov az Interfax orosz hírügynökségnek nyilatkozva úgy vélte, hogy az orosz Szolidaritás mozgalom és az RPR Parnasz párt társelnökének megölését a hatóságok nagy valószínűséggel ki fogják deríteni. Ezt azzal indokolta, hogy igen ritka, amikor egy bérgyilkosságnak van tanúja. Hasonló esetekben megölik a tanút, vagy olyan pillanatot választanak ki a gyilkosságra, amikor az áldozat egyedül van. Kovaljov szerint mindez alátámasztja, hogy Nyemcov megölésének hátterében maga a tanú, az ukrán modell állhatott.
A LifeNews orosz kereskedelmi tévé szerint a nyomozók azt is vizsgálják, hogy a neves ellenzékit anyagi okokból ölték-e meg. Az Ukrajnával szemben ellenségesnek tartott tévé kommentárja szerint a politikus „sok pénzt kapott külföldről”. Az üggyel foglalkozó orosz nyomozócsoport egyik név nélkül nyilatkozó tagja elmondta, hogy Borisz Nyemcov gyakran utazott Ukrajnába és aktív kapcsolatot tartott fenn a – mint mondta – „háborúpárti erőkkel, amelyeknek az a célja, hogy megdöntsék a hatalmat Oroszországban”.
Pénzt adhattak neki az oroszországi belpolitikai helyzet elbizonytalanítására, az orosz társadalom egységének megbontására. Mivel azonban ennek az ellenkezője ment végbe, az orosz társadalom megszilárdult, megértették, hogy eredményt nem várhatnak Nyemcovtól, „nagyon is valószínű, hogy a politikustól a »szponzorai« akartak megszabadulni”.
A gyilkosság politikai indítékairól a nyomozócsoport tagja a LifeNews tévének kifejtette: Nyemcov megölése provokáció, vagyis az ellenzék így akar csapást mérni az orosz hatalomra. (Ismert: Vlagyimir Putyin orosz elnök is provokációt emlegetett a merénylet kapcsán – a szerk.) Az orosz ellenzék képviselői visszautasítják a vádat és úgy tartják, hogy Nyemcov megölésével épp ellenkezőleg, őket akarták megijeszteni. A Novaja Gazeta című ellenzéki újság kommentátora szerint a kijevi hatalomváltó tüntetések, a Majdan helyett a délkelet-ukrajnai fegyveres harcok, vagyis a Donyec-medence érkezett meg Oroszországba. Ljudmila Alekszejeva neves orosz jogvédő az Interfax hírügynökségnek úgy vélekedett, hogy Nyemcov megölése egyben az oroszországi ellenzék „hátba lövését” is jelenti.
A moszkvaiak a gyilkosság helyszínén emlékeznek Borisz Nyemcovra, a főváros eközben a hatályos jogszabályok ellenére engedélyezte a vasárnapra meghirdetett ellenzéki gyászmenetet. Alekszej Majorov, az orosz főváros regionális biztonsági főosztályvezetője bejelentette, hogy a gyilkosság miatt az ellenzék nem tartja meg vasárnap a „válságellenes” tüntetést a délnyugat-moszkvai Marjino nevű városrészben, ahova az engedélyt kapták, ellenben gyászmenetet hirdetett meg a központban. A moszkvai hatóság így kivételt tett az ellenzéki rendezvénnyel, mivel a hatályos szabályozás szerint legalább 15 nappal előbb engedélyt kell kérni a hasonló akciók lebonyolítására. Korábban Majorov azt nyilatkozta a LifeNews orosz kereskedelmi tévének, hogy a jogszabály alapján nem engedélyezhetik a főváros központjában az ellenzéki rendezvényt.
Részvétét és együttérzését fejezte ki az MSZP, az Együtt és a Magyar Liberális Párt amiatt, hogy szombatra virradóra megölték Borisz Nyemcov ismert orosz ellenzéki politikust. Budai Bernadett, az MSZP szóvivője a párt más témában tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, a gyilkosság egy tünete annak, ami ma Oroszországban demokrácia címszó alatt folyik.
Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a Vlagyimir Putyin orosz elnök kérlelhetetlen ellenfeleként megismert politikus lelövése a nyílt utcán, néhány méterre a Kreml épületétől egy „újabb jele az elnyomásba fordult Oroszország mély válságának”. A Magyar Liberális Párt is elítélte a merényletet, a kommünikében azt is tudatta: szolidaritást vállal mindazokkal, akik Nyemcov ellenzéki politikájának híveként vasárnap részt vesznek a moszkvai gyászmenetben.
2009. november 16.: Szergej Magnyitszkij jogász – aki magas rangú orosz belügyi tisztviselőket korrupcióval és pénzügyi visszaélésekkel gyanúsított meg – 37 éves korában, a vizsgálati fogságban máig tisztázatlan körülmények között meghalt. A haláleset diplomáciai botrányt okozott az Egyesült Államok és Oroszország között.
2009. július 15.: Natalja Estemirovát, a Memorial nevű tekintélyes jogvédő szervezet csecsenföldi munkatársát elrabolták Groznijban, majd néhány órával később holtan találták a szomszédos Ingusföldön. Az 50 éves emberi jogi aktivista az észak-kaukázusi köztársaságban megfigyelt hatalmi visszaélésekről tájékoztatta a külvilágot.
2009. január 19.: A 34 éves Sztanyiszlav Markelov ügyvédet és a 25 éves Anasztaszija Baburovát, a Novaja Gazeta című ellenzéki lap munkatársát fényes nappal agyonlőtték Moszkvában.
2006. október 7.: A Putyin egyik legkíméletlenebb bírálójának számító, 48 éves Anna Politkovszkaja újságírónőt moszkvai lakása előtt lőtték agyon. A politikai hátterű bűncselekmény megdöbbenést váltott ki világszerte.
2006. november 23.: Alekszandr Litvinyenkót, az orosz állambiztonsági szolgálat (FSZB) egykori alezredesét, aki 2000-ben emigrált Londonba, a szervezetébe juttatott hatalmas adag polónium 210-es sugárzó izotóppal ölték meg. A mérgező anyagot az eddigi vizsgálatok szerint Litvinyenko teájába csempészték bele a nyugat-londoni Millennium Hotel bárjában, ahol a 43 éves volt FSZB-tiszt két egykori ügynöktársával, Andrej Lugovojjal és Dmitrij Kovtunnal találkozott.
2003. április 17.: Moszkvában ismeretlen támadó agyonlőtte az 52 éves Szergej Jusenkov képviselőt, a Liberális Oroszország nevű párt elnökét, Berezovszkij egykori szövetségesét a lakása közelében.
