Görög adósság: továbbra sincs megállapodás

Jeroen Dijsselbloem szerint az lenne a legjobb, ha Athén a jelenlegi mentőprogram meghosszabbítását kérné.

Arra a kérdésre, hogy mi történik március 1-jén, miután a mentőprogram lejár, a holland pénzügyminiszter azt válaszolta, hogy minden finanszírozási nehézséggel szembesülő tagállam kérhet segítséget, de az valamilyen formában mindig pénz és ahhoz kapcsolódó feltételek párosításával érkezik. Jeroen Dijsselbloem arra is kitért, hogy Athén az elmúlt évek folyamán rengeteg eredményt ért el, amelyeket kár volna hagyni veszendőbe menni. Ismételten hangsúlyozta, hogy van a rendszerben rugalmasság, de az irányt tartani kell, a költségvetési célokat nem lehet szem elől téveszteni.

A politikus egy görög újságíró felvetésére, miszerint az új görög kormány azért utasította el a tervezett megállapodást, mert az a régi intézkedések „csapdájába zárta volna”, azt válaszolta: az uniós szabályok miatt egy mentőcsomag és a hozzá kapcsolódó reformprogram nem nagyon térhet el a jelenlegitől, mert azok célja a költségvetés és az adósság fenntarthatóvá tétele, a versenyképesség növelése és a pénzügyi szektor stabilizálása.

„Ehhez meg kell hozni bizonyos intézkedéseket, amelyek között vannak népszerűek és népszerűtlenek egyaránt, de ezek szükségesek ahhoz, hogy Görögország ismét függetlenné válhasson” – fejtette ki Jeroen Dijsselbloem, az eurócsoport elnöke.

Jánisz Varufákisz görög pénzügyminiszter a tanácskozást követően elmondta: nincs kétsége afelől, hogy sikerül olyan egyezségre jutni, amely Európának is megfelel és Görögországnak is gyógyírt jelent.

Arra a kérdésre, hogy miért nem állapodtak meg közös nyilatkozatban az eurózóna pénzügyminiszterei, elmondta, hogy alapvető nézeteltérés van a jelenlegi reformprogram sorsáról. A hitelezők azt akarták aláíratni a görög kormánnyal, hogy vállaljon kötelezettséget annak sikeres lezárására, holott az új athéni vezetés éppen arra kapott felhatalmazást, hogy megkérdőjelezze magát a programot.

„Szerintünk ezt a programot nem lehet sikeresen lezárni. Ez a probléma része és nem a megoldásé” – húzta alá Varufákisz.

A görög pénzügyminiszter beszámolt arról, hogy pár napja Pierre Moscovici egy olyan megállapodástervezetet tett le elé, amelyet ott és akkor aláírt volna, és most is bármikor aláírná. A dokumentum elismerte a problémákat, és nem a reformprogram négy hónappal való meghosszabbítását tartalmazta, hanem a hitelmegállapodásokét, valamint brüsszeli technikai segítséget ajánlott. Ezt a javaslatot pár perccel a tanácskozás kezdete előtt ma az eurócsoport elnöke visszavonta – közölte Jánisz Varufákisz, aki szerint ehelyett egy olyan papírt tettek elé, amely „múlt hét szerdára állította volna vissza az órát”.

A görög kormány vállalta volna, hogy abban a négy hónapban nem tesz olyan egyoldalú lépést, amellyel kisiklatná a jelenlegi megállapodást, cserébe csak azt kérte, hogy ez idő alatt ne kelljen növekedési áldozattal járó intézkedéseket hoznia. A görög pénzügyminiszter sérelmezte, hogy nem kapott pontos választ arra, hogy mit jelent a „némi rugalmasság”.

Varufákisz közölte, hogy Görögország kész folytatni a tárgyalásokat, méltányos megoldásra törekszik, és tiszteletben tartja a folyamatban lévő programot.

„Az Európai Unió történetében soha semmi jó nem sült ki ultimátumokból” – húzta alá Jánisz Varufákisz.