A Polgári Emberi Jogok Frontja nevű szervezet, amely a tiltakozó felvonulást meghirdette, 13 ezerre tette a Victoria parkból indult demonstrálók számát, míg a rendőrség 6600-ra, illetve a csúcsponton 8000-re.
Daisy Csan a szervezők képviseletében úgy nyilatkozott, hogy a vártnál kevesebben jöttek el, és ez számára azt jelzi, hogy az embereket már nem elégíti ki a tiltakozás „hagyományos formája”. Mint mondta, megvizsgálják, hogy milyen új, „kreatív” módon mozgósíthatják majd a kormányzati politikával elégedetleneket. Ugyanakkor közölte: nem készülnek a polgári engedetlenség kezdeményezésére. A tavalyi területfoglaló tüntetéssorozatot meghirdető, az általános választójog kiterjesztését, vagyis a választhatóság szabadságát követelő Foglald el a központot! mozgalom alapítói vasárnap ugyancsak ott voltak a tömegben.
Az esti órákban a Néphatalom elnevezésű szerveződés képviselői a kormányzati épülethez vonultak, ahol „valódi általános választójogot” követeltek.
A hongkongi összefoglalókban megszólaltak olyanok is, elsősorban üzlettulajdonosok, akik kifejezték: nem fogadják egyértelmű lelkesedéssel az újabb megmozdulásokat. Éttermek, kiskereskedések, szállodák, a luxuscikkek eladói és az ingatlanpiac szereplői is arra panaszkodtak, hogy a tavaly őszi területfoglalások miatt jelentős bevételkiesést voltak kénytelenek elkönyvelni.
Az SCMP úgy tudja, körülbelül kétezer rendőrt mozgósítottak a demonstráció idejére a felvonulók megfigyelésére, de nem kellett sehol sem intézkedniük. A felvonulók nem inzultálták az egyenruhásokat, és nem skandáltak semmiféle jelszavakat.
A kínai különleges közigazgatási övezet kormányzata a tüntetéssel kapcsolatos közleményében arra kért mindenkit, hogy racionális, pragmatikus megközelítéssel, befogadó hozzáállással fejezze ki a véleményét és jusson konszenzusra, hogy a város ötmillió választópolgára 2017-ben az „egy ember egy szavazat” elve alapján megválaszthassa a város kormányzóját.
A hongkongi tüntetők, csakúgy mint a Foglald el a központot! mozgalom, annak elérését tűzték ki célul, hogy a 2017-es kormányzóválasztáson a tervvel ellentétben ne egy 1200 fős reprezentatívnak mondott választási bizottság dönthessen a jelöltállításról.
Hongkong vezetése és Peking azonban nem mutatott készséget kompromisszumra. Arra hivatkoztak, hogy az alaptörvény és a kínai törvényhozás döntése értelmében a demokráciát csak fokozatosan lehet kiszélesíteni, vagyis 2017-ben már minden választópolgár szavazhat ugyan, de a két-három jelölt személyéről a jelölőbizottság fog határozni, és a bizottság tagjainak kiválasztásáról társadalmi konzultációkat fognak majd tartani.
A megválasztott kormányzó személyét minden esetben végül Peking nevezi ki az 1997-ben több mint 150 év brit gyarmati státus után anyaországához visszakerült Hongkong élére.
