Romániában hétfőn kezdődik a kétkamarás parlament tavaszi ülésszaka: az államfő ebből az alkalomból konzultált a házelnökökkel a törvényhozás legsürgősebb teendőiről.
A találkozóról közzétett közlemény szerint Johannis a választójog külföldön való gyakorlását, a párttörvény módosítását, a választási kampányok finanszírozásának átláthatóvá tételét, új választási törvények elfogadását sürgette. Az államfő azt is bejelentette: élni szeretne alkotmányos jogával, és február 9-én beszédet akar intézni a parlamenthez.
Valeriu Zgonea, a képviselőház elnöke maga is nyílt levélben kért „felelősségteljesebb” munkát képviselőtársaitól, arra figyelmeztetve őket, hogy a médiában sokan „tolvajok, korrupt haszonlesők és lógósok” gyülekezetének bélyegzik meg a parlamentet.
Az állami intézményekbe vetett bizalmat mérő romániai közvélemény-kutatásokban a parlament rendre sereghajtó. Az INSCOP közvélemény-kutató intézet tavaly nyáron ismertetett felmérése szerint a romániai intézmények közül a hadseregnek van a legmagasabb, 67 százalékos bizalmi indexe Romániában, míg a legkevesebben a parlamentben (16 százalék) és a politikai pártokban (13 százalék) bíznak.
A parlament megítélését nemcsak a korrupciós botrányokba keveredett képviselők és szenátorok magas száma rontotta, hanem az is, hogy a meggyanúsított törvényhozókat – a 2014-es elnökválasztás előtt – sok esetben társaik nem adták ki az igazságszolgáltatásnak. Romániában ugyanis a politikai nyilatkozatokra vonatkozó mentelmi jog mellett a törvényhozóknak más előjogokat is biztosít az alkotmány: csak a parlament jóváhagyásával lehet előzetes letartóztatásba helyezni őket, vagy házkutatást elrendelni ellenük.
A jobboldali Hotnews.ro hírportál októberi összesítése szerint az 580 tagú kétkamarás román parlament 35 tagjának „gyűlt meg a baja” az igazságszolgáltatással, a legtöbb esetben valamilyen korrupciós ügyben.
