Görögországban például a Varufákisz névből külön szót alkottak azokra a nőkre, akik az olyan izmos, robusztus férfiakért őrülnek meg, mint amilyen a pénzügyminiszterük, aki egyébként nem híve a sötét öltöny – fehér ing – nyakkendő hármasnak. Varufákisz bőrdzsekiben, és kitűrt ingére lazán odavetett zakójában turnézta végig az öreg kontinenst, hogy széles mosollyal az arcán hol bosszantsa, hol nyugtassa a piacot. (Nem véletlenül jegyezték meg róla Németországban, hogy akár a Die Hard 6.-ban is szerepelhetne.) Ebből pedig magától értetődően következik, hogy a közösségi médiában is otthonosan mozog: húzásai generálják a számítógépes játékokat imitáló kamuvideókat és mémeket, amik megint csak arra jók, hogy egy új csatornán tudja kommunikálni Varufákisz legfőbb üzenetét: a 2008. előtti világ elmúlt, és ide nincs visszatérés.
Blogjának mottója is ez. A pénzügyminiszter szerint Európára hatványozottan igaz mindez, ő ugyanis úgy látja, hogy a kontinens nem egy egyszerű pénzügyi válság terheit nyögi, hanem egy átfogó krízisét. Itt is hasonló szellemben fogalmaz, mint ahogy interjúiban, vagy sajtótájékoztatóin. A BBC – amelynek „elképesztő pontatlansága” miatt legfrissebb bejegyzésében épp most szólt be a görög fenegyerek – össze is gyűjtötte Varufákisz néhány aranyköpését. Néhány példa: „a görög segélycsomag fiskális vízbefojtás”, „Európa végtelen bölcsességében úgy döntött, hogy úgy oldja meg ezt a csődöt, hogy az emberiség történelmének legnagyobb kölcsönének terhét a leggyengébbek, a görög adófizetők vállára teszi.”
Könyveiben is az átlagember nyelvén szól és kerüli a száraz nyelvezetet, viszont mindig ügyel az áthallásokra: Jonathan Swift nyomán több provokatív felütésű „Szerény javaslatot” is jegyzett, a görög választási győzelmét pedig egy Dylan Thomas-parafrázissal ünnepelte a blogjában. Legsikeresebb könyve talán az a kötete, amelyet fényképész feleségével közösen jegyez. Ebben azokat a falakat mutatják be, amelyek Varufákisz szerint „szögesdrótokból alakultak át, és ahelyett, hogy leomlottak volna csak magasabbra nőttek Berlintől Palesztináig, Kasmírtól Ciprusig”.