„A köztársaság hajthatatlan, könyörtelen lesz, és közben feddhetetlen marad a szabadságjogok területén\" – fogalmazott a francia elnök a kormánynak a megnövekedett terrorfenyegetéssel szembeni biztonsági intézkedéseit értékelve több mint háromszáz újságíró előtt, a hivatalában tartott szokásos félévenkénti sajtótájékoztatóján. A francia elnök szerint a hatóságoknak továbbra is teljes készültségben kell lenniük a terrorfenyegetettséggel szemben. „Nem tűnt el, újra feltűnt\" – mondta Hollande.
A január 7. és 9. között elkövetett iszlamista támadásoknak 17 áldozatuk volt: tizenketten a Charlie Hebdo szatirikus hetilap szerkesztősége elleni merényletben vesztették életüket, Montrouge-ban egy rendőrnőt lőttek le, egy párizsi kóser boltban elkövetett túszejtés során pedig négy zsidó túszt gyilkolt meg az egyik dzsihadista. Kedden pedig a dél-franciaországi Nizzában három katonára támadt késsel, s közülük kettőt megsebesített egy, a francia titkosszolgálatok figyelmeztetését követően Törökországból pár nappal korábban kitoloncolt párizsi lakhelyű férfi. A katonák a terrorveszély miatt a helyi zsidó intézmények előtt teljesítettek szolgálatot.
„A terrorkészültséget maximálisra emeltük” – jelezte Hollande. Elmondta, hogy a titkosszolgálatok anyagi és emberi erőforrásainak megerősítését előíró törvényt márciusban vitatja meg a parlament, s azt még nyár előtt elfogadásra kerül. A kormány szerint Franciaországban mintegy 3 ezer olyan embert kell megfigyelniük a titkosszolgálatoknak, akik kapcsolatban állnak iszlamista harcosokkal, illetve szíriai és iraki terrorista hálózatokkal.
„Az államnak a leghatározottabban kell fellépnie az emberi jogok tiszteletben tartása mellett\" – hívta fel a figyelmet az elnök. Azt is elmondta, hogy szeretné tartóssá tenni azt a nemzeti egységet, amely a terrorizmus elleni január 11-i köztársasági meneten megnyilvánult, amelyen 4 millióan vettek részt Franciaország-szerte, s Párizsban mintegy ötven ország állam- és kormányfője is csatlakozott a megemlékezőkhöz.
Hollande úgy értékelte, hogy a franciák „bebizonyították változatlan ragaszkodásukat a köztársasághoz\", és kifejezték azt a „mély vágyukat, hogy hasznos tagjai akarnak lenni a társadalomnak és a közjót akarják szolgálni\".
Ennek érdekében „polgári szerződést\" vezet be a kormány, amelynek keretében a 16 és 25 év közötti fiatalok egy 2-8 hónapig tartó, önkéntes polgári szolgálaton vehetnek rész.
A féléves önkéntes polgári szolgálat egyébként már 2010 óta létezik Franciaországban az oktatás és szociális ügyek területén, a programban résztvevők havi 570 eurós juttatást kapnak. Tavaly mintegy 35 ezer fiatal teljesített ilyen szolgálatot, de nagyon sok jelentkezést pénzhiány miatt kénytelen volt elutasítani a kormány. Hollande ígérete szerint 2017-ig 170 ezerre bővítik a polgári szolgálatosok számát.
Azt is jelezte, hogy a szekularizáció elvéből, amely szerint a vallás szigorúan magánügynek tekintendő, nem enged a kormány, miután annak köszönhetően valósulhat meg a társadalmi együttélés.
„Meg kell érteni, hogy mi a szekularizáció: a gondolat-, azaz a vallásszabadság” – hangsúlyozta az elnök. „Ezt az elvet meg kell tanítani, s ez fog történni az iskolákban a kötelező iskoláztatás keretében”. Az elnök arra utalt, hogy a terrortámadásokat követően mintegy kétszáz iskolában a muzulmán kultúrájú tanulók egy része nem volt hajlandó részt venni az áldozatok emlékére meghirdetett egyperces néma megemlékezésen.
