A két ország között egy évszázada komoly ellentétek feszülnek az örmények ellen végrehajtott török népirtás miatt. A kapcsolatok rendezését Szerzs Szargszján örmény államfő kezdeményezte 2008-ban, és a két ország 2009-ben történelmi megállapodást kötött, amelynek azóta tart a ratifikálási folyamata.
„Meg kell állapítanunk a török kormány politikai elszántságának hiányát, és azt a folyamatos változást, amelyet ez a jegyzőkönyv szellemében és feltételeiben okoz” – írta Szargszján az örmény parlament elnökéhez intézett levelében. „Ezért döntöttem úgy, hogy visszakérem a nemzetgyűléstől a zürichi jegyzőkönyv keretében 2009. október 10-én aláírt megállapodásokat.”
Két megállapodásról van szó, az egyik kilátásba helyezi a diplomáciai kapcsolatok megteremtését, a másik a közös határszakasz újbóli megnyitását. Jereván azzal vádolja Ankarát, hogy össze akarja kapcsolni a kétoldalú megbékélést az Örményország és Azerbajdzsán közötti fegyveres konfliktus megoldásával. E konfliktus a főleg örmények lakta, Azerbajdzsánhoz tartozó, de Örményország által megszállt Karabah hovatartozásáról szól. Az örmény–török ellentét másik oka, hogy Törökország nem ismeri el népirtásnak az örmények elleni 1915–17-es török mészárlást, azt a nemzeti tragédiát, amelynek centenáriumáról április 24-én készülnek megemlékezni Jerevánban.
A 2009-es megállapodások ratifikálását mindkét oldalon nacionalisták akadályozzák, és próbálják átírni azok szövegét, feltételeit – írta az AFP francia hírügynökség.
