Merkel–Hollande–Putyin csúcs: sikerülhet a rendezés?

Eldőlhet, hogy véget tudnak-e vetni diplomáciai úton az ukrajnai válságnak.

Moszkvai útja előtt Berlinben a német kancellár úgy nyilatkozott, egyáltalán nem biztos, hogy sikerül a kijevi és moszkvai tárgyalások révén fegyvernyugvást elérni a válságövezetben. A kancellár hangsúlyozta, a tárgyalásokon nem semleges közvetítőként lépnek fel, hanem „német, francia és mindenekelőtt az európai érdekek” védelmében.

Hollande Párizsban, az orosz fővárosba indulása előtt azt mondta: „Mindenki tisztában van azzal, hogy az első lépésnek a fegyverszünetnek kell lennie, de az nem lehet elég, és átfogó rendezést kell elérnünk.”

Petro Porosenko ukrán elnök péntekre virradóra tájékoztatott a német kancellárral és a francia államfővel öt órán át folytatott csütörtöki tárgyalásáról. Az elnöki hivatal közleménye szerint mindhárom fél a tavaly szeptemberi minszki megállapodás betartását szorgalmazta. Sürgették az azonnali tűzszünet megteremtését, a külföldi csapatok és nehézfegyverek kivonását Kelet-Ukrajnából, az orosz–ukrán határ lezárását és a hadifoglyok elengedését – áll a közleményben.

Michael Fallon brit védelmi miniszter a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC) pénteken országának támogatásáról biztosította Németország és Franciaország vezetőinek az ukrajnai béke megteremtésére tett kísérletét, de hangsúlyozta, hogy az ukrán szakadárok által a minszki megállapodás óta elfoglalt területeket „semmiképpen sem szabad elismerni”. Egyben hangsúlyozta, amennyiben a Nyugat fegyvereket szállítana Ukrajnába, csak kiélezné a jelenlegi konfliktust.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szintén Münchenben leszögezte: Oroszország Európa biztonságát fenyegeti. Hozzátette, hogy a NATO kész az Oroszországgal való együttműködés visszaállítására azon az alapon, hogy az tiszteletben tartja a környező országok szuverenitását és hozzájárul az ukrán válság békés megoldásához. Egyben közölte: a NATO teljes mértékben támogatja a német–francia béketervet.

Ursula von der Leyen német védelmi miniszter az ukrán válságról szólva hangsúlyozta, hogy a konfliktust csak a tárgyalóasztalnál lehet rendezni, és elutasította a washingtoni vezetésben felmerült gondolatot, hogy a Nyugat fegyverszállításokkal támogassa az oroszbarát szakadárok ellen harcoló ukrán hadsereget.

Hende Csaba honvédelmi miniszter pénteken az MTI-nek a konferencia szünetében azt mondta, Magyarország továbbra is osztja a német álláspontot az ukrán válság kezelésének ügyében, és hangsúlyozta, nincs katonai megoldás a konfliktusra, és mielőbbi fegyvernyugvásra van szükség a válságövezetben.

Joe Biden amerikai alelnök pénteken Brüsszelben kijelentette, Ukrajna a túlélésért küzd, az Egyesült Államoknak és az Európai Unió egészének pedig ki kell állnia Kijev mellett. Hangsúlyozta: „nem szabad megengedni, hogy Oroszország átrajzolja Európa térképét”. Közölte: Oroszország tovább mélyíti a válságot, zsoldosokat és harckocsikat küld Ukrajnába, Putyin pedig teljes mértékben figyelmen kívül hagy minden megállapodást, amelyet országa kötött, és amelyeket nem olyan rég ő maga is aláírt.

Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök pénteken Kijevben, Robert Fico szlovák kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, Ukrajnának nem támadó, hanem védelmi célból van szüksége arra, hogy katonai és védelmi képességeit erősítse. „Teljesen világos, hogy Európának békére van szüksége. De Európa békéje Ukrajna békéjétől függ, és ahhoz, hogy elérje ezt a békét, képesnek kell lennie megvédenie magát” – hangoztatta Jacenyuk.

Fico közölte, egyetért Merkel és Hollande kezdeményezésével a konfliktus békés rendezésére, és Szlovákia újabb segélyszállítmányt készül Ukrajnába küldeni a Donyec-medencében élők megsegítésére.

A donecki szakadárok szerint az ukrán fél miatt meghiúsult a civilek kimenekítése a 45 ezer fős kelet-ukrajnai Debalcevéből a „donecki népköztársaság” területére, mivel az ukrán hatóságok nem tájékoztatták az ellenőrzésük alatt álló város lakosait arról, hogy Doneckbe is távozhatnak. Eduard Baszurin, a „donecki népköztársaság” fegyveres erőinek parancsnoka azt mondta, amikor Debalcevébe megérkeztek a civilekért, provokáció történt, mert a város felől lövéseket adtak le rájuk.

A szakadárok csütörtök éjjel ajánlottak fel Debalceve térségére vonatkozóan fegyvernyugvást az ukrán fegyveres erőknek, hogy a város lakói elhagyhassák az ostromlott települést. Az ukrán fél elfogadta a javaslatot. A tűzszünetnek péntek reggel, helyi idő szerint 9 órakor kellett volna életbe lépnie a doneckiek javaslata szerint.

Viktor Janukovics, a Majdan-tüntetések nyomán posztjáról eltávolított volt ukrán államfő államcsínyt hajtott végre, hatalmi visszaélést követett el, és bűnszövetkezetet irányított – jelentette ki Vitalij Jarema főügyész pénteken a kijevi parlamentben tartott beszámolójában. A főügyészség által eddig felderített állami veszteségek, amelyek Janukovics elnökségének ideje alatt keletkeztek, mintegy 100 milliárd hrivnyát (1600 milliárd forint) tesznek ki.

Az eredetileg tervezett 260-ról 175 főre csökkentették a beregszászi járásból az ukrán hadseregbe behívandó hadkötelesek számát a mozgósítás jelenleg zajló negyedik szakaszában – mondta Vaszil Dzerin őrnagy, a beregszászi egyesített hadkiegészítő parancsnokság megbízott vezetője.