Minszk: ennél több kell a szakadároknak

Újra egymásnak estek Delbacevénél, a szakadárok a hadművelet leállítását és Ukrajna NATO-n kívüliségét követelik.

„Álláspontunk egyértelmű. A katonáink ott maradnak, ahol eddig voltak. A támadásokra a tüzérségünk válaszol. Ha a szakadárok támadnak, akkor erre válaszolunk” – szögezte le Szeleznyov.

A francia államelnökség vasárnap esti közleménye szerint Ukrajnában általában betartják a tűzszünetet, leszámítva a helyi incidenseket, amelyeket gyorsan meg kell oldani, az eseményekről bővebben ITT olvashat. Azóta, mint látjuk, változott a helyzet.

Petro Porosenko ukrán elnök szombaton ismét kilátása helyezte, hogy hadiállapotot vezetnek be Ukrajna egész területén, ha a héten tető alá hozott tűzszüneti megállapodást nem teljesítik a Moszkva-barát szakadárok.

Debalceve a szeparatisták fő bázisainak számító két megyeszékhely, Doneck és Luhanszk között félúton, a szakadárok által megszállt területbe beékelődve fekszik. A várost múlt nyáron foglalták vissza az ukrán erők. Azóta szakadárok hasztalan lőtték, a vasárnap életbe léptetett tűzszünetig nem sikerült a területet újra elfoglalniuk. Kijevben továbbra is cáfolják – és helyszíni beszámolók is ezt erősítik meg –, hogy Debalcevénél a szakadárok körbezárták volna a várost védő ukrán egységeket, mint ahogy azt állítják.

A város stratégiai jelentőségét az adja, hogy jelentős közlekedési csomópont, vasúton köti össze Donecket, Luhanszkot, valamint az oroszországi Rosztov-na-Donu városát.

A TSZN ukrán hírtelevízió arra hívta fel a figyelmet, hogy vasúton lényegesen nagyobb mennyiségű, úgynevezett humanitárius segélyszállítmányt juttathat Moszkva a kelet-ukrajnai szakadár területekre. Mivel az ukrán hatóságok eddig egyetlen orosz segélykonvoj rakományát sem ellenőrizhették, azt feltételezik, hogy a fehérre festett Kamaz teherautók fegyvereket és lőszereket szállítanak a szakadároknak. Gyanújukat erősíti az, hogy a segélyszállítmányok érkezése után rendre intenzívebbekké váltak a szakadár támadások.

Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma nemrég közölte, hogy az elmúlt fél év alatt több mint 20 ezer tonna szállítmányt juttattak Kelet-Ukrajnába, ami a TSZN televízió szerint körülbelül ezer teherautó rakományának felel meg. Vasúti vagonokban ugyanez a mennyiség három szerelvényen elfér, és ha Debalcevét a szakadárok megszereznék, akár naponta indíthatnának oda Oroszországból vonatokat – jegyezte meg a televízió, hozzátéve, hogy ezért az ukrán katonák Debalcevénél nem pusztán állásaikat védik, hanem az országot egy „tízszeres méretű” háborútól.

Az ukrán tévécsatorna kiemelte, hogy nemcsak a közeli műveleti területen állomásozó ukrán egységek, önkéntes alakulatok siettek Debalceve védelmére azután, hogy egy hónapja rendkívül hevesekké váltak a szakadár támadások, hanem gyakorlatilag „az egész front összefogott egyetlen stratégiai célért”, ami a TSZN szerint még az ukrán fegyveres erők tábornokait is valamilyen mértékben meglepte.

Elsősorban a kijevi hatalom által elrendelt, úgynevezett terrorellenes műveletek leállítását akarják elérni, de azt is meg akarják akadályozni, hogy Ukrajna a NATO tagja legyen – közölte Denisz Pusilin, aki a „donecki népköztársaság” képviselője a minszki összekötőcsoportban.

Pusilin és Vladiszlav Dejneho, a „luhanszki népköztársaság” minszki összekötőcsoporthoz delegált tárgyalója, közös nyilatkozatot bocsájtott ki.

A szakadár politikusok leszögezték, hogy bár egyes követeléseik nem tükröződnek a február 12-én Minszkben elfogadott intézkedéscsomagban, azoknak a végrehajtására fognak törekedni.

Pusilin az Interfax orosz hírügynökségnek azzal magyarázta szándékukat, hogy „amíg az emberek ezreinek halálához vezető és szörnyűséges pusztítást okozó szégyenteljes, bűnös döntések, utasítások léteznek, addig semmilyen valódi béke nem lehetséges”. Közölte, hogy a szakadár területek számára „elfogadhatatlan Kijev akármilyen halovány közeledése a NATO felé vagy bármilyen oroszellenes szövetség irányába”. Kilátásba helyezte, hogy amennyiben az ukrán vezetés mégis ezt tenné, akkor a donecki és luhanszki „népköztársaságok” azonnal megszakítják a kapcsolatot Kijevvel és semmisnek tekintik a minszki megállapodásokat.

A „normandiai négyek” (a német kancellár, a francia, az ukrán és az orosz államfő) tárgyalásait követően a minszki összekötőcsoport tagjai – a szakadár területek vezetői, az ukrán hatalom képviselője, valamint az EBESZ és Moszkva megbízottja – múlt csütörtökön írták alá a fehérorosz fővárosban a tavalyi minszki békemegállapodások végrehajtásáról szóló intézkedéscsomagot.

A 13 pontos dokumentumban nincs említés az ukrán vezetés által tavaly elrendelt, terrorellenes akciónak elnevezett délkelet-ukrajnai katonai műveletről, sem Ukrajna tömbön kívüli státusáról.