Merkel: Van egy halvány reménysugár

Visszavonják a nehézfegyvereket. Ukrajnának alkotmányos reformot kell végrehajtania. A fogolycseréről is egyeztettek.

Vlagyimir Putyin az orosz televíziónak azt mondta, nehéz volt a legjobb éjszakám, de ez egy jó reggel. Az orosz elnök bejelentette csütörtökön Minszkben, hogy a tárgyalási folyamat nehézségei ellenére a „normandiai négyeknek” mégis sikerült megállapodást elérniük az ukrán válság rendezését célzó legfőbb kérdésekben. Putyin arról is beszélt, hogy a tárgyalásokon két dokumentum született.

Közölte, hogy épp most írták alá a minszki összekötő csoport dokumentumát, amely a német kancellár, a francia, az orosz és az ukrán elnök minszki megállapodásának megvalósítására irányuló intézkedéseket rögzíti. A maratoni német-francia-orosz-ukrán csúcs eredményeként ugyanakkor csak egy nyilatkozatot adnak ki, amely szerint a felek támogatásukról biztosítják az ukrán válság rendezésére irányuló folyamatot. „Az összekötő csoport aláírta a dokumentumot, amelyet nagy viták közepette kidolgoztunk” – mondta később Petro Porosenko ukrán elnök.

Francois Hollande a szignálást úgy fogalmazott a sajtónak: széles körű megállapodás született, amely a tűzszünet megteremtése mellett az ukrán válság átfogó politikai rendezésére irányul. A francia elnök komoly egyezségnek nevezte a megállapodást. Hollande közölte, hogy Angela Merkel német kancellárral azon lesznek, hogy egy uniós csúcson arra kérik majd a többi EU-s országot, hogy támogassák az egyezményt. A francia elnök korábban arról beszélt, hogy Minszk kudarca a háború kiszélesedését jelentené.

Angela Merkel azt mondta: még mindig nagyon, nagyon sok munka van hátra, hogy Ukrajna sorsa békésen rendeződjön, hozzátette, hogy most már van ehhez egy halvány reménysugarunk. A német kancellár a Russia Today tudósítása szerint megjegyezte, hogy Putyinnak nyomást kellett gyakorolnia a szakadárokra, hogy aláírják az egyezményt. Merkel hangsúlyozta még, hogy Porosenko minden tőle telhetőt megtett, hogy véget vessen a vérontásnak.

A német külügyminiszter szerint a Minszkben elért megállapodás nem jelent áttörést az ukrajnai békéért folytatott erőfeszítésekben, hanem olyan előrelépést, amely a katonai erőszak spiráljától a politikai megoldás irányában vezethet. Frank-Walter Steinmeier, aki részt vesz a minszki tárgyalásokon, csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy az elért megállapodás „egyesek számára nem lesz elegendő, és mi is többet szerettünk volna”. „De ez az, amiben ma éjjel az orosz és ukrán elnök meg tudott állapodni”. Steinmeier szerint a megállapodásban a legfontosabb a fegyverszünet.

A minszki tárgyalások miatt a tervezettnél két órával később kezdődik az Európai Unió állam- illetve kormányfőinek csütörtöki csúcstalálkozója – közölte az egyik internetes közösségi oldalon Preben Aamann, az Európai Tanács elnökének szóvivője. Az Európai Tanács ülése hivatalosan 13 órakor kezdődött volna, de miután a minszki egyeztetések elhúzódtak, ezért a csúcs a tervek szerint 15 órakor kezdődik majd. Az ukrán válság és a konfliktus állásának értékelése a csúcs egyik kiemelt napirendi pontja, az uniós tagállamok vezetői Petro Porosenkót is meghívták, hogy eszmecserét folytassanak vele az ukrán válságról. Merkel, Hollande és Porosenko valószínűleg arról is beszámol majd, mit és hogyan sikerült elérni Minszkben.

A megállapodás szerint a Kelet-Ukrajnában szemben álló felek vissza kell hogy vonják nehézfegyvereiket, Ukrajnának pedig alkotmányos reformot kell végrehajtania, figyelembe véve a kelet-ukrajnai lakosság jogait.

Petro Porosenko ukrán elnök azonban leszögezte, hogy a megállapodások nem biztosítanak autonómiát az oroszbarát szakadárok kezén lévő kelet-ukrajnai területeknek. Beszélt arról is, hogy Ukrajna helyreállítja az ellenőrzést a teljes orosz-ukrán határszakasz felett; ez a folyamat a helyhatósági választások megtartása után veszi kezdetét, és a jövő év végéig tart.

Moszkva és Kijev szakértőkre bízza a tényleges hadi helyzet felmérését – közölte Vlagyimir Putyin. „Megállapodtunk Porosenko elnökkel arról, hogy megbízzuk (...) katonai szakértőinket, állapítsák meg mi is folyik valójában (...), és igyekezzenek kidolgozni valamiféle lépéseket az elfogadott intézkedések betartásának ellenőrzésére” – mondta Putyin újságíróknak.

Példaként az orosz elnök az úgynevezett „debalcevei katlanban” kialakult helyzet eltérő értékelését hozta fel, miután a Donyeck és Luhanszk között félúton, egy ukrán beszögelésben védett Debalcevénél Kijev szerint valójában nem zárták körbe az ukrán erőket. A minszki megállapodások aláírása előtt nem sokkal a szakadárok egyik követelése az volt, hogy Kijev vonja ki katonáit a hetek óta ostromlott debalcevei katlanból.

Putyin közölte még a sajtóval, hogy a szombat éjféltől lép életbe a tűzszüneti megállapodás. A négy államfő abban egyezett meg, hogy az ukrán kormányzati erők a jelenlegi frontvonaltól, a délkelet-ukrajnai „felkelők” pedig a tavaly szeptember 19-én Minszkben született megállapodásban rögzített vonaltól vonják vissza a nehézfegyvereket. A felek „mindenkit mindenkire” alapon biztosítják a kelet-ukrajnai konfliktusban túszul ejtett és törvénytelenül fogva tartott foglyaikat. A fogolycsere folyamatának legkésőbb a nehézfegyverek visszavonását követő ötödik nap be kell fejeződnie.

Petro Porosenko ukrán elnök bejelentette csütörtökön, hogy az orosz féllel megállapodtak Nagyija Szavcsenko ukrán pilótanő rövid időn belül történő szabadon engedéséről. Szavcsenko tavaly nyáron esett az oroszbarát donyec-medencei szakadárok fogságába, akik átadták őt az orosz hatóságoknak. Moszkva orosz újságírók halálában való közreműködéssel vádolta Szavcsenkót.

A donecki és luhanszki szakadár „népköztársaságok” vezetői még a megállapodás bejelentése előtt közölték, hogy elutasítják a „normandiai négyek” által  kidolgozott megállapodás aláírását. A Russia Today azonban arról ír, hogy Putyin bejelentése után mégiscsak elfogadták a rögzített feltételeket.

A tárgyalások körülbelül 15 órán keresztül tartottak.

Orosz hírügynökségek és nyugati hírügynökségek szerint a „normandiai négyek” – az orosz, az ukrán és a francia elnök, illetve a német kancellár – tárgyalásaival párhuzamosan folytak a megbeszélések az úgynevezett kontaktcsoportban is, amelyben Moszkva és Kijev képviselőin kívül a kelet-ukrajnai szakadár köztársaságok vezetői is részt vesznek. Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia, Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán elnök szerda estétől szűkebb körben, a delegációk nélkül folytatták a tárgyalást.

Korábban az ukrán küldöttség kijelentette, hogy nem hagyja el a tárgyalóasztalt addig, amíg a tűzszünetről megállapodás nem születik. Petro Porosenko elnök egyik segítője, Valerij Csalij azt mondta, a tárgyalóasztalnál „az idegek harca zajlik”.

A szakadárok vezetői győzelmi hangulatú kijelentésekkel, a háború sújtotta kelet-ukrajnai térségek lakosai viszont kételkedve fogadták a minszki tárgyalások után néhány órával az összekötő csoport keretében kicsikart megállapodást.

Az oroszbarát kelet-ukrajnai szakadárok vezetői üdvözölték a megállapodást, és úgy ítélték meg, hogy az utat nyit „a békés megoldás előtt”. „Nem tehetjük meg, hogy nem adjuk meg ezt az esélyt Ukrajnának” – mondta Ihor Plotnickij, az önhatalmúlag kikiáltott „Luhanszki Népköztársaság” vezetője. „A népünk szeretné, ha esélyt kapna az Ukrajnával való viszony megváltoztatására, és arra, hogy Ukrajna civilizált módon változzon, s ne gyilkolja tovább a saját népét” – tette hozzá.
A szakadárok erősségében, Doneckben azonban, ahol egész éjjel dörögtek a fegyverek, a lakosok kevésbé bizakodóak. „Remélem, hogy valódi tűzszünet lesz. Három hete nem lépek ki a házból, annyira félek. Azután mentem el, hogy olvastam az interneten, aláírták a megállapodást” – mesélte a 30 éves Elena Ivasova, aki egy bombázások sújtotta városrészben lakik. „Egyáltalán nem hiszek benne” – mondta a 62 éves Ljubov Mihajlovna, akinek a lakása a múlt héten vált használhatatlanná egy támadás következtében.

Más delegációk a hajnali órákban arról számoltak be, hogy a tárgyalások elakadtak. Ennek egyik oka a kiszivárogtatások szerint az, hogy Putyin mereven kitart álláspontja mellett. Éjfél előtt még éppen az orosz fél képviselői derűlátóan nyilatkoztak a tárgyalások haladásáról. „A tárgyalások folynak, szuper módon, még annál is jobban” – mondta akkor Szergej Lavrov külügyminiszter.

A négy vezető azért találkozott a fehérorosz fővárosban, hogy megpróbálja előmozdítani a kelet-ukrajnai válság rendezését. A tárgyalásokon korábbi közlések szerint egyebek között Kelet-Ukrajna státusáról, az ukrán határok sérthetetlenségét garantáló mechanizmusról, egy fegyvermentes övezet létrehozásáról, fogolycseréről és fegyverszünetről van szó.

Minszkben tartózkodik Olekszandr Zaharcsenko donecki és Ihor Plotnickij luhanszki szakadárvezér is, hogy ha a csúcstalálkozón fegyverszüneti megállapodás születik, akkor nyomban alá is tudják írni azt.

Ismert, szeptember 5-én megkötötték a minszki tűzszüneti megállapodást Kijev, a kelet-ukrajnai szakadárok, Oroszország és az EBESZ képviselői. Az egyezmény ugyanakkor csak lassítani tudta a harcokat Ukrajnában, és több helyen erre sem volt képes.

A konfliktus békés megoldása felé tett „potenciálisan jelentős lépésnek” minősítette a minszki megállapodást csütörtökön közleményében a washingtoni Fehér Ház, mindazonáltal aláhúzta, hogy a nehézfegyvereket el kell távolítani a térségből, és felszólította Oroszországot, hogy vonja ki onnan katonáit és hadi felszerelését.

„A mai megállapodás igazi próbája annak teljes és egyértelmű végrehajtása lesz, beleértve a harci cselekmények tartós beszüntetését és az ukrán ellenőrzés helyreállítását az Oroszországgal közös határon” – szögezte le az amerikai elnöki hivatal, amely sürgette, hogy minden fél tartsa be az egyezségben vállaltakat.

John Kerry amerikai külügyminiszter kilátásba helyezte, hogy Washington enyhítene azokon a szankciókon, amelyeket a kelet-ukrajnai szakadárok támogatása miatt vezetett be Oroszország ellen, ha Moszkva tiszteletben tartja a két minszki megállapodást.

A NATO főtitkára üdvözölte a megállapodást a kelet-ukrajnai harcok beszüntetéséről, ám megjegyezte, hogy az összecsapások felerősödése épp a megállapodás létrejöttének napján ellentétes annak szellemével.

„A megállapodás üdvözlendő lépés az ukrán konfliktus reményeim szerint tartós és békés rendezése, Ukrajna szuverenitásának és területi egységének helyreállítása felé” – nyilatkozta csütörtök este Jens Stoltenberg az NTB norvég hírügynökségnek.

„A legfontosabb most az egyezség érvényre juttatása késlekedés nélkül. A harcok kiéleződése Kelet-Ukrajnában nem áll összhangban a minszki megállapodással. Oroszországnak fel kell hagynia a szakadárok támogatásával, és vissza kell vonnia erőit, hadfelszerelését Kelet-Ukrajnából” – tette hozzá a NATO főtitkára.

Vlagyimir Putyin a hidegháború objektívjén át tekint a problémákra – jelentette ki Barack Obama a BuzzFeed News hírportálnak. „Nem akarom elvégezni Putyin úr pszichoanalízisét. Azt mondanám, hogy egy lábbal még mindig a szovjet múltban áll. Így vált nagykorúvá. Ő irányította a KGB-t. Ezek voltak a (jellem)formáló tapasztalatai. Vagyis úgy gondolom, hogy a hidegháború objektívjén keresztül tekint a problémákra, és ennek következményeképpen Oroszország több lehetőséget is elszalasztott gazdaságának diverzifikálására, arra, hogy megerősítse kapcsolatait a szomszédjaival, és valami mást képviseljen, mint a szovjet típusú agresszió” – vélekedett.