Az orosz hírügynökség szerint az Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia elnök, Petro Porosenko ukrán államfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti tárgyalások a késő esti órákban szűkebb körben, azaz az említett vezetők részvételével folytatódtak, miután a négy ország küldöttségeinek tagjai, akik az első szakaszban jelen voltak, időközben kijöttek a teremből.
„A tárgyalások folynak, szuper módon, még annál is jobban” – mondta a hírügynökségnek Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója sem mondott többet, azon kívül, hogy a megbeszélések haladnak a maguk útján. Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője azt mondta, a tárgyalások most már szűkebb körben zajlanak. Grigorij Karaszin orosz külügyminiszter-helyettes szerint „feszített ütemben folyik a munka és a vita”. Az adott pillanatban még egyik forrás sem válaszolt arra a kérdésre, hogy az ülés végén várható-e valamilyen dokumentum aláírása.
A négyoldalú csúcs előtt a Reuters brit hírügynökség diplomáciai forrása szerint a két nyugat-európai kezdeményező, Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök rövid háromoldalú egyeztetést folytat Petro Porosenkóval. Az ukrán elnök a megbeszélés után elmondta: ha nem születik Minszkben tűzszüneti megállapodás és nem sikerül csökkenteni a feszültséget Kelet-Ukrajnában, akkor a konfliktus „kezelhetetlenné fog válni”. Porosenko a csúcs előtt néhány órával, a kijevi kormány kibővített ülésén azt mondta, Ukrajna és az Európai Unió egységes álláspontot fog képviselni a csúcstalálkozón, és ennek kulcsfontosságú eleme a feltétel nélküli kelet-ukrajnai tűzszünet követelése. Egyúttal úgy fogalmazott: „a mai dátum az egyik legfontosabb Ukrajna történelmében”.
Angela Merkel szóvivője azt mondta, hogy „halvány reménysugarat” lát a megállapodásra, „de nem többet ennél”. A francia elnök szóvivője pedig arról beszélt, Berlin és Párizs azt akarja, hogy célba érjenek a tárgyalások. Vlagyimir Putyin orosz államfő a négyek közül utolsóként érkezett meg a fehérorosz fővárosba, délután öt óra körül. A tárgyalások kezdete előtt Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök, a találkozó házigazdája azt mondta, szorít azért, hogy ez a nap úgy kerüljön be a világ diplomáciai történetébe, mint amelyen sikerült megállapodni a békéről. Hozzátette, hogy Minszk bármikor kész maximálisan hozzájárulni a feszültség fokozatos csökkentéséhez, a béke megteremtéséhez. Porosenko orosz tévéfelvételek szerint rövid kézfogással, ám komor arckifejezéssel köszöntötte Putyint a csúcstalálkozó kezdetén.
A német-francia-orosz-ukrán négyoldalú csúcstalálkozónak otthon adó Minszkbe utazott szerdán a kelet-ukrajnai Moszkva-barát szakadárok két legfőbb vezetője – közölte a donyecki szeparatisták szóvivője. Andrej Purgin, a felkelők által önhatalmúlag kikiáltott „donyecki népköztársaság népi tanácsának” szóvivője a dpa német hírügynökségnek azt mondta: Olekszandr Zaharcsenko donyecki és Ihor Plotnickij luhanszki szakadárvezér azért utazott a fehérorosz fővárosba, hogy ha a csúcstalálkozón fegyverszüneti megállapodás születik, akkor nyomban alá is tudják írni azt. A két szakadárvezető elvileg nem vesz részt a csúcstalálkozón, és korábban nem lehetett olyan tervekről tudni, hogy Minszkbe utaznak.
A tét nem kicsi, ugyanis egyre inkább eszkalálódik a kelet-ukrajnai válság, és egyelőre nem világos, hogyan lehetne diplomáciai szinten megoldani a konfliktust. Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutató Központjának igazgatója szerint azonban nem a minszki tanácskozás az utolsó esély a kérdés rendezésére.
Tavaly szeptember 5-én kötötték meg a minszki tűszüneti megállapodást Kijev, a kelet-ukrajnai szakadárok, Oroszország és az EBESZ képviselői. Az egyezmény csak lassítani tudta a harcokat Ukrajnában, és több helyen erre sem volt képes. A megállapodás jegyzőkönyve 12 pontból áll.
1. Haladéktalanul életbe kell léptetni a kétoldalú tűzszünetet.
Pár nappal az egyezmény életbelépését követően drasztikusan visszaesett az áldozatok száma.
2. Az EBESZ-nek biztosítania kell a fegyvernyugvás ellenőrzését.
Ugyanakkor a szervezet megfigyelői állítják: bizonyítékuk ugyan nincs rá, de szerintük Oroszország humanitárius segélynek álcázza a szakadároknak küldött fegyverszállítmányt.
3. Kijevnek végre kell hajtania a hatalom decentralizációját a Doneck és Luhanszk megye különleges jogállásáról szóló ideiglenes törvény meghozatalával.
Petro Porosenko ideiglenes autonómiát biztosított az elszakadt részek számára, azonban november 2-án, Ukrajna és a Nyugat által el nem ismert népszavazását követően már úgy rendelkezett az ukrán elnök, hogy beszüntetett minden állami szolgáltatást: például a kórházak és az iskolák támogatását.
4. Az EBESZ-nek biztosítania kell az ukrán–orosz államhatár állandó ellenőrzését, és biztonsági övezetet kell létrehozni a határ menti övezetekben.
Tekintve azonban, hogy a határok meglehetősen gyorsan változnak, ennek a pontnak a betarthatósága megkérdőjelezhető.
5. Haladéktalanul szabadon kell engedni az összes „túszt” és törvénytelenül fogva tartott személyt.
Az egyezmény megkötése óta több száz foglyot cseréltek ki.
6. Törvényt kell elfogadni, amely megtiltaná azoknak a személyeknek a felelősségre vonását és megbüntetését, akik összefüggésbe hozhatók a Doneck és Luhanszk megye egyes részein történt eseményekkel.
Mindezt a szakadárok azért tartják fontosnak, mert tartanak az ukránok bosszújától.
7. Folytatni kell az össznemzeti párbeszédet minden érintett bevonásával.
Oroszország hangoztatja ezt gyakran, Ukrajna azonban a legtöbbször úgy vág erre vissza, hogy terroristákkal nem ülnek egy asztalhoz. Szeptember 5-e után azonban Porosenko időnként engedékenyebbnek mutatkozott.
8. Intézkedéseket kell hozni a Donbasz-medencei humanitárius helyzet javítása érdekében.
Elsősorban egészségügyi felszerelésekből van hiány.
9. A Doneck és Luhanszk megye különleges jogállásáról szóló ideiglenes törvénnyel összhangban meg kell rendezni ezeken a területeken az előre hozott helyhatósági választásokat.
Mint fent utaltunk rá, a november 2-i szakadár népszavazás nagyon szúrja Kijev szemét.
10. Ki kell vonni Ukrajna területéről a törvénytelen fegyveres csoportokat, a hadieszközöket, a fegyvereseket és a zsoldosokat.
Oroszország tagadja, hogy csapatokat küldött volna a térségbe, állításuk szerint önkéntesek harcolnak Kelet-Ukrajnában. Az egyezmény azonban nem pontosítja, hogy mit is értenek a szövegezők „törvénytelen fegyveres csoport” alatt.
11. El kell fogadni a Donbasz újjászületését és a régió életképességének helyreállítását szolgáló programot.
Egészen biztos, hogy Ukrajna nem fog segíteni a régión, amíg az a szakadárok befolyása alatt áll, és nem fog nekik pénzt küldeni.
12. Szavatolni kell a tárgyalások résztvevőinek személyes biztonságát.
Ukrajnának óriási katonai siker lenne elkapni az egyezményt aláíró szakadár vezetőket, de ez egészen biztos felborítaná a minszki megállapodás mind a tizenkét pontját.
Mit várnak a tárgyalástól a felek és a konfliktus résztvevői?
Ukrajna szeretné visszaállítani a kormány hatalmát a szakadár területeken. Luhanszknak és Donecknek nagyobb autonómiát biztosítanának, ha leszerelnék a felkelőket, kivonnák az orosz csapatokat, átvennék az ellenőrzést az ukrán–ororsz határon. Ezenkívül pedig teljes fogolycserét követelnek.
Az oroszpárti szakadárok szeretnék elismertetni a közelmúltban kikiáltott és Ukrajnától elszakított népköztársaságaikat. Amnesztiát követelnek vezetőinek, és elutasítják a lefegyverzésükre tett törekvéseket.
Oroszország kisebbségi jogokat követel a kelet-ukrajnai orosz ajkúaknak, teljes autonómiát Donecknek és Luhanszknak, akár szövetségi rendszerben, nem gondolkodnak feltétlenül teljes függetlenségben. Követelik az ukrán csapatok visszavonását, és nem adnák vissza a Krímet.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok azon lesz, hogy visszaállítsák Ukrajna területi integritását, valamint hogy véget vessenek az orosz intervenciónak. Szigorúan ellenőriznék az orosz–ukrán határt és a demilitarizált zónát az összecsapó felek között. Mindezek mellett még teljes demokráciát szeretnének Luhanszkban és Doneckben.
