A találkozón Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia, Petro Porosenko ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök vesznek részt. Úgy tudni, a nyugati hatalmak szeretnék elérni, hogy a szakadárok vonuljanak vissza azokra a területekre, amelyek már múlt szeptemberben is az övék volt, cserébe a kelet-ukrajnai régiók az eddiginél nagyobb autonómiát kaphatnának. Noha a tervekről nincsen száz százalékig biztos információ, az is valószínű, hogy kialakítanának egy 50-70 kilométeres demilitarizált zónát. Ezzel szemben Oroszország vágya az lehet, hogy a szakadárok kezén maradjanak azok a területek is, amiket tavaly szeptember óta szereztek meg. A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség diplomáciai forrásokra hivatkozva eközben arról számol be, hogy a minszki csúcstalálkozón várhatóan nem írnak alá újabb megállapodást, valószínűleg csak egy közös állásfoglalást adnak ki.
Ugyan Petro Porosenko ukrán elnök nemrég a Die Weltnek adott interjúban arra kérte a NATO tagállamait, szállítsanak fegyvereket országának, a nyugati hatalmak nincsenek egységes állásponton ebben a kérdésben. Míg Németország vezetésével az európai államok többsége – köztük Magyarország – nem kívánja fegyverekkel segíteni az ukrán hadsereget, az Egyesült Államok már nem ennyire tartózkodó, és noha mind ez idáig nincs hivatalos megegyezés, mégis több befolyásos amerikai szakember és politikus szeretné, ha Amerika fegyvert küldene Kijevnek.
Ingadozik az Egyesült Királyság is: kedden Philip Hammond külügyminiszter arról beszélt, hogy országa felülvizsgálat alatt tartja azon döntését, hogy nem szállít fegyvereket Ukrajnának, mivel nem engedheti, hogy az ukrán hadsereg összeomoljon. Az európai államok kisebb része, így a balti államok, Románia vagy Lengyelország – ellentétben a németek vezette többséggel – kevésbé a politikai megoldás hívei, inkább az orosz befolyás visszaszorításának lehetőségét látják az ukrán konfliktusban. A litván nemzetvédelmi miniszter, Juozas Olekas el is ismerte, hogy országa átadott Ukrajnának „bizonyos fegyvereket”, amelyeket Kijev kért.
Az EU soros elnökségét betöltő Lettország külügyminisztere szerint minden tagállamnak magának kell eldöntenie, hogy szállít-e fegyvereket Ukrajnának. „Nem hiszem, hogy egy ilyen kérdést el tudnánk dönteni a 28 tagállam körében” – közölte a hétvégén Rinkevics.
Bár múlt héten Francois Hollande francia elnök váratlanul bejelentette, hogy Angela Merkellel karöltve először Kijevbe, majd Moszkvába utazik az ukrán válság lezárásáról tárgyalni, a kettős villámlátogatás nem hozta meg a várt eredményt. Szintúgy nem járt komoly eredménnyel a hétvégi müncheni biztonságpolitikai konferencia, Merkel washingtoni látogatása alkalmával pedig mindössze abban állapodott meg Barack Obama amerikai elnökkel, hogy a NATO erősíti kelet-európai katonai jelenlétét, az Egyesült Államok és Európa a Nemzetközi Valutalappal (IMF) közösen megadja az ukrán reformokhoz kulcsfontosságú gazdasági támogatást, az Oroszországgal szembeni szankciók pedig érvényben maradnak.
Tavaly szeptember 5-én a harcok szüneteltetéséről szóló jegyzőkönyvet, vagyis tűzszünetet írtak alá Minszkben Kijev és a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok képviselői. A megállapodásnak ugyanakkor máig sem sikerült érvényt szerezni, a harcok kiújultak, és mind ez idáig – az ENSZ adatai szerint – több mint 5300-an haltak meg. A Frankfurter Allgemeine Zeitung német hírszerzési forrásokra hivatkozva ugyanakkor vasárnap arról írt, hogy már csaknem ötvenezer ukrán katona és civil halhatott meg, csaknem tízszerese a hivatalosan bevallottaknak.
