Merkel megérkezett Kijevbe béketervével

John Kerry is tárgyalt a nap folyamán Petro Porosenkóval, a békés rendezés mellett állt ki.

A cseh diplomácia vezetője úgy véli, hogy az ukrajnai helyzet áttekinthetetlen, zavaros. Míg a hidegháború idején a felek betartottak bizonyos szabályokat, melyek szerint tájékoztatták egymást céljaikról, ma ez a hozzáállás már nem érvényes. „Olyan helyzetben találhatjuk magunkat, amely sokkal kevésbé lenne kiszámítható, mint volt a korábbi” – mutatott rá Zaorálek.

Alekszandr Lukasevics orosz külügyi szóvivő közölte, az Egyesült Államok azon „szándéka”, hogy közvetlenül vagy közvetítőkön keresztül az emberi élet kioltására alkalmas korszerű fegyvereket adjon át Kijevnek, komolyan aggasztja Moszkvát, minthogy ez nemcsak a délkelet-ukrajnai fegyveres szembenállás kiterjedésével járhat, hanem Oroszország biztonságát is fenyegeti, amelynek területét már több alkalommal lőtték ukrán oldalról.

A szóvivő arra is felszólította az Egyesült Államokat, hogy ne adjon át Ukrajnának Afganisztánból kivont fegyvereket és haditechnikát. Moszkva a közös lengyel–litván–ukrán békefenntartó dandár felállítása miatt is aggódik – közölte Lukasevics.

Az EU soros elnökségét betöltő Lettország külügyminisztere szerint minden tagállamnak magának kell eldöntenie, hogy szállít-e fegyvereket Ukrajnának. „Nem hiszem, hogy egy ilyen kérdést el tudnánk dönteni a 28 tagállam körében” – mondta Edgars Rinkevics Rigában, Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszterrel tartott megbeszélését követően.

Rinkevics elképzelhetőnek nevezte, hogy a kelet-ukrajnai helyzet súlyosbodásának fényében egyes tagállamok az Ukrajnának történő fegyverszállítás mellett döntenek. „Figyelembe véve a helyzet alakulását, nem hiszem, hogy okunk lenne bírálni az egyes tagállamokat, ha ilyen döntést hoznak” – jelentette ki. A kérdés a nagy tagállamok számára merül fel – tette hozzá.

Steinmeier ezzel szemben megerősítette, hogy Németország ellenzi Ukrajna fegyverrel való ellátását. Berlin szerint egy ilyen lépés nem javítana a jelenlegi kelet-ukrajnai helyzeten.

Steinmeier később Varsóban azt mondta, a kelet-ukrajnai Mariupolban és Doneckben lezajlott legutóbbi események visszalépést jelentenek az ukrajnai konfliktus rendezésében. „Különféle diplomáciai megközelítéssel igyekeztünk a konfliktus csillapodását elősegíteni, de a folyamatban keserű visszalépést kell tapasztalnunk” – fogalmazott. „Újból emberek halnak meg, újból civilek esnek áldozatul a szakadárok próbálkozásának, hogy befolyási övezetüket kiszélesítsék” – mondta a német külügyminiszter, hozzátéve, hogy a jelek szerint a szakadárokat Oroszország támogatja. Elengedhetetlen, hogy a felek, Moszkva és Kijev tárgyaljanak egymással, nehogy a konfliktus teljesen kicsússzon az ellenőrzés alól – tette hozzá.

Litvánia átadott Ukrajnának bizonyos fegyvereket, amelyeket Kijev kért – közölte csütörtökön Brüsszelben újságírókkal a litván nemzetvédelmi miniszter. Juozas Olekas elmondta: Litvánia humanitárius segítséget nyújtott Ukrajnának, gyógykezelésre fogadott sebesült ukrán katonákat, és ukrán kérésre bizonyos fegyvereket is adott át Kijevnek, de a szóban forgó fegyverek konkrét típusára nem tért ki.

„Meggyőződésünk, hogy Ukrajna a függetlenségéért és az európai demokrácia értékeiért harcol, és ebben a képességeinkhez mérten segítenünk kell neki” – hangsúlyozta a miniszter.

Az ukrajnai helyzet lehetséges kimenetele kapcsán Olekas megjegyezte: „Úgy gondolom, erre a kérdésre megtaláljuk a megoldást, mivel működnek a gazdasági szankciók, Ukrajnának is megvan a területe megvédéséhez szükséges fegyverzete és szándéka, és segítséget is kap. Úgy vélem, Oroszország meg fogja érteni, hogy baráti együttműködésben kell élnie a szomszédokkal, ahelyett hogy katonai eszközökkel oldanák meg a problémákat”.

Az amerikai külügyminiszter megbeszélést folytatott Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnökkel is. Kettejük közös sajtótájékoztatóján közölte, hogy az Egyesült Államok egymilliárd dollár hitelt biztosít Ukrajnának, valamint további egymilliárd dollár hitel nyújtását helyezte kilátásba abban az esetben, ha a demokratikus reformok jól haladnak Ukrajnában.

Kerry ismételten hangsúlyozta, hogy Washington a kelet-ukrajnai válság békés rendezése mellett van, ugyanakkor szavai szerint ez a béke „nem lehet egyoldalú”. Kijelentette, hogy Barack Obama amerikai elnök „hamarosan” döntést hoz arról, szállít-e vagy sem az Egyesült Államok halált okozó fegyvereket Ukrajnának.

Miközben Washington a kelet-ukrajnai konfliktus diplomáciai megoldására törekszik, nem fog szemet hunyni az orosz–ukrán határt átlépő orosz tankok és fegyveresek felett – hangsúlyozta csütörtökön Kijevben John Kerry a Porosenkóval folytatott tárgyalásait követően tartott sajtóértekezleten. Az amerikai külügyminiszter szerint Ukrajna számára jelenleg az orosz agresszió jelenti a legnagyobb fenyegetést, és felszólította Moszkvát, hogy tartsa be a kelet-ukrajnai tűzszüneti egyezményt.

„Nem hunyhatunk szemet afelett, hogy az orosz–ukrán határon keresztül harckocsikat szállítanak a Donyec-medencébe. Afelett sem, hogy egyenruhájukon azonosító jelzést nem viselő orosz fegyveresek harcolnak Kelet-Ukrajnában, és Oroszország irányítja a törvénytelen szakadár erőket a harcmezőn, valamint modern katonai eszközökkel, rakétákkal és radarokkal látja el őket” – hangoztatta Kerry.

Leszögezte: az Egyesült Államok azt várja Oroszországtól, hogy vonja ki csapatait Kelet-Ukrajnából, és engedjen szabadon minden foglyot. Kifejtette ugyanakkor azt is, hogy az Egyesült Államok a kelet-ukrajnai válság békés, diplomáciai úton történő megoldására törekszik. „Nem keressük a konfrontációt Oroszországgal. Sem Porosenko elnök, sem az Egyesült Államok, sem az Európai Unió. Nagyon reméljük, hogy megváltoztatja politikáját a helyzet diplomáciai megoldása érdekében” – jegyezte meg.

Szavai szerint Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök csütörtök délutáni kijevi látogatása aláhúzza, hogy az Egyesült Államok és európai szövetségesei Ukrajnával közös, egységes álláspontot képviselnek, s arra szólítják fel a Kremlt, haladéktalanul tegyen lépéseket a konfliktus rendezésére. Kerry kifejezte reményét, hogy a következő napokban módot találhatnak a kelet-ukrajnai helyzet megoldására.

Porosenko a maga részéről teljes mértékben elfogadhatatlannak nevezte a polgári célpontok ellen Kelet-Ukrajnában intézett támadásokat, amelyekért az oroszbarát szakadárokat tette felelőssé. Felhívta a figyelmet, hogy az erőszak egyre nagyobb méreteket ölt Kelet-Ukrajnában, és Oroszországot vádolta az erőszakos cselekmények támogatásával.

Az ukrán államfő rámutatott az ukrajnai reformokhoz nyújtott washingtoni politikai, gazdasági és pénzügyi támogatás, valamint a két ország közötti együttműködés fontosságára. Szavai szerint a két ország védelmi együttműködésének célja, hogy hatékony megoldást találjanak a válság rendezésére. Az ukrajnai reformok tekintetében Porosenko kiemelte a korrupció elleni küzdelem, a bírói rendszer megújításának és a befektetéseknek kedvező klíma megteremtésének fontosságát Ukrajnában.