Kiszámíthatatlan amerikai fegyverszállítás

A látogatástól többen is azt várják, hogy megegyezik Kijevvel egy esetleges támadó célú fegyverszállításról.

Az Egyesült Államok mindeddig 118 millió dollárt szabadított fel Ukrajnának szánt katonai segélyre, de ez nem halált is okozni képes fegyverekről szólt, a szállítások mostanáig golyóálló mellényekre, orvosi felszerelésekre vagy radarokra korlátozódtak.

Hétfőn egy amerikai agytrösztök által közzétett, volt magas rangú NATO-tisztségviselők és volt kijevi amerikai nagykövetek által aláírt jelentés arra kérte az Egyesült Államokat, küldjön fegyvereket Kijevnek. A jelentés szerint ugyanis a Nyugatnak növelnie kell Moszkva „kockázatait és a költségeit”, ha Oroszország újabb offenzívát indítana Kelet-Ukrajnában. A New York Times felhívja rá a figyelmet, hogy a közreműködők között van Michele A. Flournoy is, aki a legesélyesebb jelölt az Egyesült Államok védelmi miniszteri posztjára, amennyiben a következő választáson Hillary Clintont választják elnökké.

Mindeközben Petro Porosenko ukrán államfő a Die Welt című német lapnak adott interjújában fegyverszállításra kérte a NATO-tagországokat, mondván az utóbbi napok eseményei arra kell ösztönözzék a szövetséget, hogy több támogatást nyújtson országának. Az amerikai álláspont azonban nem egységes: míg John Kerry Kijevbe látogat, addig Joe Biden amerikai alelnök a Süddeutsche Zeitungnak adott interjújában a fegyverszállítás ellenében foglalt állást. „Semmiképpen sem áll érdekünkben egy katonai eszkaláció, és azon vagyunk, hogy az ellenkezője következzen be” – állítja Biden.

Az mno.hu-nak Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő kiemelte: az amerikai álláspont a fegyverexportot illetően egy nap alatt is többször változott, ezért elmondható, hogy az „amerikai álláspont cseppfolyós”. Mindebből az is következik, hogy nem lehet biztosan megjósolni, mi lesz az eredménye Kerry látogatásának. Nógrádi ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ukrán konfliktussal kapcsolatban az amerikai érdek az oroszok visszaszorítása, míg a németek vezetésével az európai államok többsége a politikai megoldást pártolja. Az is igaz ugyanakkor, hogy a Balti államok, Románia és Lengyelország az amerikaiakhoz hasonlóan az oroszok kiszorítását szeretnék elérni. Ebben a kérdésben egyébként a német vonalat követő Petro Porosenko és Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök sem értenek egyet.

Ismert, Angela Merkel budapesti látogatásán is elhangzott: sem Magyarország, sem Németország nem küld fegyvereket Ukrajnába. Nógrádi György szerint az, hogy egy ország hajlandó-e fegyvert szállítani, azon múlik, hogy a politikai, vagy a fegyveres megoldásban hisz-e. Felhívta rá a figyelmet, hogy az európai országok kisebbik része – akik az oroszok kiszorítását látnák szívesen – akár NATO-csapatokat is hajlandóak lennének a területükre engedni. Hozzátette: az Egyesült Államok előterjesztését, miszerint az Észak-Atlanti Szövetség minden tagállama emelje fel a katonai kiadásait a GDP-jének 2 százalékára, az európai NATO-tagok töredéke – az Egyesült Királyság, Észtország és Görögország – teljesítette.

Zbigniew Brzezinski szerint Oroszország Ukrajnával együtt nagyhatalom, Ukrajna nélkül semmi. A kiváló amerikai stratéga megállapítását az idő vagy igazolja, vagy cáfolja, de az eddig történteket mindenesetre megmagyarázza.

Történelmi ismereteink alapján rendkívül rossz jel, hogy az ukrán kormány eltörölte az ország semlegességéről szóló, négy évvel ezelőtti döntést, és lényegében napirendre tűzte a NATO-hoz való csatlakozást. Petro Porosenko elnök és a mögötte álló erők rendkívül kockázatos lépésre vállalkoztak. Nyilvánvaló, hogy Oroszország nem engedheti meg, hogy a vele szomszédos Ukrajnába – ahol ráadásul tizenkétmillió orosz él – az Egyesült Államok adott esetben atomfegyvereket telepítsen. Tóth Gy. László jegyzetét ide kattintva olvashatja.

Amerikának jól fizetnek a szankciók. A Nyugat által Oroszországgal szemben bevezetett büntetőintézkedések sokkal rosszabbul érintik az európai országokat, mint az Egyesült Államokat – erről a Napi Gazdaság írt korábban. Az Oroszországi Föderáció Szövetségi Vámszolgálatának adatai szerint 2014 első tíz hónapjában az orosz import az EU 28 tagállamából 8,2 százalékkal esett az egy évvel korábbi mennyiséghez képest. Az USA-ból viszont 20 százalékkal többet importáltak ugyanebben az időszakban, mint 2013 januárja és októbere között.

Sem Németország, sem Magyarország nem fogja fegyverekkel támogatni Ukrajnát – ezt a német kancellár és a magyar miniszterelnök jelentette ki találkozójuk alkalmával az Országházban. Angela Merkel szerint mielőbb tűzszünetre van szükség, és ehhez jó kiindulópont a minszki egyezmény; a kancellár továbbra sem hisz az ukrán konfliktus katonai megoldásában.