„Támogatnunk kell az ukránokat az önvédelemben” – mondta a védelmi tárca volt miniszterhelyettese. „Arra hajlok, hogy lássuk el őket fegyverekkel, beleértve [ ] a halált okozó fegyvereket is” – tette hozzá az őt meghallgató katonai bizottság elnöke, a republikánus John McCain szenátor kérdésére válaszolva.
Zbigniew Brzezinski szerint Oroszország Ukrajnával együtt nagyhatalom, Ukrajna nélkül semmi. A kiváló amerikai stratéga megállapítását az idő vagy igazolja, vagy cáfolja, de az eddig történteket mindenesetre megmagyarázza.
Történelmi ismereteink alapján rendkívül rossz jel, hogy az ukrán kormány eltörölte az ország semlegességéről szóló, négy évvel ezelőtti döntést, és lényegében napirendre tűzte a NATO-hoz való csatlakozást. Petro Porosenko elnök és a mögötte álló erők rendkívül kockázatos lépésre vállalkoztak. Nyilvánvaló, hogy Oroszország nem engedheti meg, hogy a vele szomszédos Ukrajnába – ahol ráadásul tizenkétmillió orosz él – az Egyesült Államok adott esetben atomfegyvereket telepítsen. Tóth Gy. László jegyzetét ide kattintva olvashatja.
Amerikának jól fizetnek a szankciók. A Nyugat által Oroszországgal szemben bevezetett büntető intézkedések sokkal rosszabbul érintik az európai országokat, mint az Egyesült Államokat – erről a Napi Gazdaság írt korábban. Az Oroszországi Föderáció Szövetségi Vámszolgálatának adatai szerint 2014 első tíz hónapjában az orosz import az EU 28 tagállamából 8,2 százalékkal esett az egy évvel korábbi mennyiséghez képest. Az USA-ból viszont 20 százalékkal többet importáltak ugyanebben az időszakban, mint 2013 januárja és októbere között.
Sem Németország, sem Magyarország nem fogja fegyverekkel támogatni Ukrajnát – ezt a német kancellár és a magyar miniszterelnök jelentette ki találkozójuk alkalmával az Országházban. Angela Merkel szerint mielőbb tűzszünetre van szükség, és ehhez jó kiindulópont a minszki egyezmény; a kancellár továbbra sem hisz az ukrán konfliktus katonai megoldásában.
Ashton Carter azt nem tudta megnevezni, hogy ezek konkrétan milyen fegyverek lehetnek. Az elmúlt napokban az amerikai sajtónak kiszivárogtatott értesülésekből világossá vált: a washingtoni kormány, amely eddig elzárkózott ettől a lépéstől, ismét mérlegelni kezdte, hogy fegyvert szállítson az Ukrajna keleti részén orosz támogatást élvező szakadárok ellen harcoló ukrán kormányerőknek.
A politikus a meghallgatáson közölte, hogy támogatja a katonai költségvetésre vonatkozó korlátozás feloldását és a kiadások növelését. Mint mondta, nem ismeri részleteiben a kongresszusnak beterjesztett büdzsétervezetet, de miniszterként már választ tud adni az azzal kapcsolatos kérdésekre.
Kifejezte meggyőződését, hogy javítani kell a kibertámadások elleni védekezést és a válaszadás képességét is. Az ilyen válaszlépéseket a kibertérben és más tartományban kell végrehajtani. A jelölt szavai szerint az Iszlám Állam terrorszervezet és Irán kettős és egyformán veszélyes fenyegetést jelent a Közel-Keleten, és szembe kell velük szállni.
Stratégiai fontosságúnak mondta, hogy Irakban visszafoglalják az IÁ által elfoglalt területeket, de kijelentette, hogy nem ismeri a tervezett offenzívák időzítését, mint ahogy azt sem, hogy az iraki erők mikorra válnak eléggé felkészültté ezekhez. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az Iszlám Államra tartós vereséget” kell mérni Szíriában és Irakban.
A tárcavezető-jelölt ígéretet tett annak tisztázására, hogy milyen bürokratikus problémák késleltetik a Jordániának irányuléó amerikai fegyvereladást. A hásimita királyság kifejezte készségét, hogy fokozza erőfeszítéseit az IÁ elleni harcban, különösen Maáz al-Kasszaszbe repülős hadnagy megégetése után. II. Abdalláh király, akit szerdán a Fehér Házban fogadott Obama elnök és Joe Biden alelnök is, aggályait fejezte ki a fegyvereladások elakadásával kapcsolatban. „Szükségünk van partnerekre a szárazföldön az Iszlám Állam legyőzésében” – mondta Carter, kitérve arra, hogy a királyt biztosították Jordánia minden felszerelést és forrást megkap a terrorszervezet elleni közvetlen küzdelemhez.
Ashton Carter kijelentette, hogy támogatja az afganisztáni amerikai katonai jelenlét további csökkentésére vonatkozó terveket, ám szükség esetén kész lenne változtatásokat javasolni az elnöknek.
Megemlítette, hogy India „arra rendeltetett”, hogy az Egyesült Államok stratégiai partnere legyen.
A várakozások szerint a fizikus végzettségű Carter, aki hosszú éveket töltött a Pentagon alkalmazásában, gond nélkül meg fogja kapni a kinevezéséhez szükséges támogatást a republikánus többségű szenátustól. Ebben az esetben ő lesz Obama negyedik védelmi minisztere Robert Gates, Leon Panetta és Chuck Hagel után. Elődei mind arról panaszkodtak, hogy súrlódásba kerültek a Fehér Házzal, amely korlátozta a mozgásterüket.
A Reuters brit hírügynökség helyszínen lévő tudósítóinak meglátása szerint a kelet-ukrajnai szakadárok szerdán teljesen a hatalmukba kerítettek egy stratégiailag fontos várost, Vuhlehirszket. A település elfoglalása az oroszbarát szeparatisták előrenyomulásának egyik alapvető célja volt.
Az ukrán hadsereg egyik szóvivője egyelőre azt állítja, hogy Vuhlehirszk még mindig nem jutott a szakadárok kezére, a Reuters tudósítói viszont azt tapasztalták, hogy a város területének hatvan százalékán háborítatlanul közlekedhettek, és semmi jelét nem látták olyan résznek, amelyet az ukrán hadsereg ellenőrzött volna. A szakadárok járőröznek a városban hangoskodva, tüzérségi állásokat alakítanak ki Debalceve támadásához.
Debalceve és környéke beékelődik a szakadárok ellenőrzése alatt álló területbe, rajta vezet át a két megyeszékhelyet, Donecket és Luhanszkot összekötő két országút egyike, emellett fontos vasúti csomópont is, ezért stratégiai jelentőségű. A szakadárok hadművelete Debalceve és a környékbeli városok, így Vuhlehirszk visszafoglalására néhány napja kezdődött, a doneckiek dél felől, a luhanszkiak északról támadják az ukrán haderőt. Vuhlehirszk stratégiai fontosságát az adja, hogy egy magaslaton fekszik, ahonnan tűz alá lehet venni Jenakijeve városát és Debalcevét is.
