Az orosz gazdaság húsába vágnának az amerikaiak

A több fegyver nem megoldás az ukrajnai konfliktusra – mondta a Fehér Ház egyik tanácsadója.

„Továbbra is az a meggyőződésünk, hogy Oroszország számításait legjobban olyan szankciókkal lehet befolyásolni, amelyek mélyen a húsába marnak az orosz gazdaságnak” – fejtette ki Ben Rhodes, az amerikai elnök helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója a CNN hírtelevíziónak adott hétfő esti tévéinterjúban.

A Nyugat által Oroszországgal szemben bevezetett büntetőintézkedések sokkal rosszabbul érintik az európai országokat, mint az Egyesült Államokat – erről a Napi Gazdaság írt korábban. Az Oroszországi Föderáció Szövetség Vámszolgálatának adatai szerint 2014 első tíz hónapjában az orosz import az EU 28 tagállamából 8,2 százalékkal esett az egy évvel korábbi mennyiséghez képest. Az USA-ból viszont 20 százalékkal többet importáltak ugyanebben az időszakban, mint 2013 januárja és októbere között.

Az Oroszország és az Egyesült Államok közötti, dollárban számított kereskedelmi forgalom 7,5 százalékkal nőtt. Az orosz vámhatóság honlapján található statisztikai összesítés szerint az amerikai termékek orosz importja 17 milliárd dollárt tett ki január–novemberben.

Az orosz kivitel mindkét kereskedelmi partner felé csökkent, az EU felé 3,4, az Egyesült Államok felé 2 százalékkal.

Ben Rhodes a fegyverszállításokkal kapcsolatban megjegyezte: „Nem gondoljuk, hogy az ukrajnai válságra megoldás lenne több fegyvert »beletömni« (a konfliktusba) és egy »adok-kapok« küzdelembe keveredni Oroszországgal”.

A Budapestre látogató Angela Merkel Orbán Viktorral közös sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva elmondta, Németország nem fogja fegyverekkel támogatni Ukrajnát, hisz meggyőződése, hogy fegyverek nélkül a konfliktus megoldható, az ügyben közös platformra tud helyezkedni hazánk és Németország.

Ugyanezt, mármint hogy országa nem fog fegyvert szállítani Ukrajnába, Orbán Viktor is megerősítette.

Mindazonáltal nem cáfolta nyíltan a The New York Times című lap vasárnapi értesülését, amely szerint az amerikai kormány több tisztségviselője egyre inkább hajlik arra, hogy védelmi fegyverekkel és felszerelésekkel lássák el a kijevi kormány ostromlott erőit.

Tanácsadója szerint Barack Obama elnöknek folyamatosan mérlegelnie kell „minden lehetőséget”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Washington célja továbbra is a konfliktus békés eszközökkel való lecsendesítése a szeparatisták tárgyalásokba való bevonásával. Hozzátette, hogy Obama elnök és Angela Merkel német kancellár minden bizonnyal az ukrajnai helyzetet is megvitatják jövő heti washingtoni tárgyalásaikon.

Wolfgang Ischinger neves német biztonsági szakértő üdvözölte hétfőn, hogy az Egyesült Államok az ukrán hadseregnek szóló fegyverszállításokat mérlegel. „Néha nyomásra van szükség a béke kikényszerítéséhez” – fogalmazott a ZDF német televízió esti hírműsorában Ischinger, a pénteken kezdődő müncheni biztonsági konferencia elnöke.

A kelet-ukrajnai konfliktus a Moszkva támogatását élvező lázadók újabb katonai sikereivel szemmel láthatóan újabb szakaszába lépett. „Ha egyáltalán nem segítünk Ukrajnának, annak következményeit is meg fogjuk érezni” – érvelt Ischinger. A fegyverszállítások kilátásba helyezésével talán nyomást lehet gyakorolni Oroszországra, hogy inkább a konfliktus békés rendezése felé forduljon.

Zbigniew Brzezinski szerint Oroszország Ukrajnával együtt nagyhatalom, Ukrajna nélkül semmi. A kiváló amerikai stratéga megállapítását az idő vagy igazolja, vagy cáfolja, de az eddig történteket mindenesetre megmagyarázza.

Történelmi ismereteink alapján rendkívül rossz jel, hogy az ukrán kormány eltörölte az ország semlegességéről szóló, négy évvel ezelőtti döntést, és lényegében napirendre tűzte a NATO-hoz való csatlakozást. Petro Porosenko elnök és a mögötte álló erők rendkívül kockázatos lépésre vállalkoztak. Nyilvánvaló, hogy Oroszország nem engedheti meg, hogy a vele szomszédos Ukrajnába – ahol ráadásul tizenkétmillió orosz él – az Egyesült Államok adott esetben atomfegyvereket telepítsen.

A kijevi deklaráció nyilvánvaló provokáció. Vajon Obama eltűrné, hogy Kína vagy Pakisztán atomfegyvereket telepítsen Kanadába? Már a kérdésfeltevés is abszurd. De akkor miért gondolja az Amerika-barát Porosenko, hogy az orosz birodalomnak tudomásul kellene vennie egy ilyen fenyegető lépést? Ki veszélyezteti itt a világbékét? Ki a valódi provokátor? Oroszország? Aligha.

Tóth Gy. László jegyzetét ide kattintva olvashatja.