Az amerikai lap szerint a Pentagon már régóta javasolja, hogy védelemre használható halált okozó eszközök is kerüljenek az ukrán kormányerőknek nyújtott amerikai támogatásba, ám a közelmúltig a Fehér Ház csekély érdeklődést mutatott a lépés iránt, mert az eszkaláció elkerülésére és a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való konfrontáció elkerülésére törekedett. A kelet-ukrajnai harcok kiújulása miatt azonban a Fehér Ház és a katonai vezetés újra mérlegelni kezdte ezt a lehetőséget, amelyet elsőként Susan Rice nemzetbiztonsági tanácsadó vetett fel. A vita középpontjában az a dilemma áll, hogy vajon a „halált okozó védelmi fegyverek” az oroszbarát fegyveresek támogatásának csökkentésére, avagy növelésére ösztönzik-e Putyint.
A WSJ informátorai szerint az elnök tanácsadói még a héten megvitatják ezt a kérdést, de nem tudni, hogy vajon döntést is hoznak-e. John Kerry külügyminiszter csütörtökön Kijevbe látogat. Az Ukrajnába irányuló amerikai fegyverszállítások washingtoni mérlegeléséről elsőként vasárnap a The New York Times (NYT) internetes kiadása, majd hétfőn az AP hírügynökség számolt be, ugyancsak kormányzati tisztségviselőkre hivatkozva. A források hangsúlyozták, hogy Barack Obama elnök még nem döntött ilyen értelmű segítségnyújtásról, mert komoly aggályai vannak annak lehetséges következményeivel kapcsolatban.
A NYT szerint Philip Breedlove, a NATO európai szövetséges erőinek főparancsnoka mellett Kerry külügyminiszter, valamint Martin Dempsey tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke is kész újra megvitatni a fegyverszállítások ügyét. Az Egyesült Államok eddig halált nem okozó eszközök, köztük golyóálló mellények, éjjellátó készülékek, kommunikációs berendezések, elsősegély-felszerelések és utászfelszerelések szállítására korlátozta az amerikai segítségnyújtást. A NYT-t úgy tájékoztatták, hogy a kézifegyverek és a tankelhárító eszközök mellett felderítő drónok Ukrajnába küldésének lehetősége is felmerült.
Obama a fegyverszállítások lehetőségét a döntést megelőzően meg kívánja vitatni az európai vezetőkkel, így Angela Merkel német kancellárral is, aki jövő hétfőn a Fehér Ház vendége lesz, és aki Budapesten Orbán Viktor miniszterelnökkel egybehangzóan kijelentette, hogy nem kíván fegyvert szállíttatni Ukrajnába.
Ben Rhodes, az amerikai elnök helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója a CNN-nek hétfőn úgy nyilatkozott, hogy a több fegyver nem megoldás az ukrajnai konfliktusra, és továbbra is a szankciók tűnnek a legjobb eszköznek arra, hogy Washington nyomást gyakoroljon a szakadár erőket támogató Oroszországra. Rhodes ugyanakkor nem cáfolta a sajtóértesüléseket, miszerint az amerikai kormány több tisztségviselője egyre inkább hajlik arra, hogy védelmi fegyverekkel és felszerelésekkel lássák el a kijevi kormány erőit.
Petro Porosenko ukrán elnök ugyanakkor bizonyos abban, hogy szükség esetén Ukrajna kap akár halált is okozó fegyvereket a partneri országoktól. Ezt az ukrán államfő kedden Harkivban tett munkalátogatásán jelentette ki. „A legkisebb kétségem sincs afelől, hogy az Ukrajnának történő fegyverszállításra lehetőséget teremtenek úgy az Egyesült Államokban, mint más partnereinknél, mert meg kell tudnunk védeni magunkat” – szögezte le az elnök.
Zbigniew Brzezinski szerint Oroszország Ukrajnával együtt nagyhatalom, Ukrajna nélkül semmi. A kiváló amerikai stratéga megállapítását az idő vagy igazolja, vagy cáfolja, de az eddig történteket mindenesetre megmagyarázza.
Történelmi ismereteink alapján rendkívül rossz jel, hogy az ukrán kormány eltörölte az ország semlegességéről szóló, négy évvel ezelőtti döntést, és lényegében napirendre tűzte a NATO-hoz való csatlakozást. Petro Porosenko elnök és a mögötte álló erők rendkívül kockázatos lépésre vállalkoztak. Nyilvánvaló, hogy Oroszország nem engedheti meg, hogy a vele szomszédos Ukrajnába – ahol ráadásul tizenkétmillió orosz él – az Egyesült Államok adott esetben atomfegyvereket telepítsen. Tóth Gy. László jegyzetét ide kattintva olvashatja.
Amerikának jól fizetnek a szankciók. A Nyugat által Oroszországgal szemben bevezetett büntetőintézkedések sokkal rosszabbul érintik az európai országokat, mint az Egyesült Államokat – erről a Napi Gazdaság írt korábban. Az Oroszországi Föderáció Szövetségi Vámszolgálatának adatai szerint 2014 első tíz hónapjában az orosz import az EU 28 tagállamából 8,2 százalékkal esett az egy évvel korábbi mennyiséghez képest. Az USA-ból viszont 20 százalékkal többet importáltak ugyanebben az időszakban, mint 2013 januárja és októbere között.
