A Die Welt című német lapnak adott, csütörtökön megjelenő interjúban Porosenko úgy véli, az elmúlt napok eseményei „arra kell ösztönözzék a szövetséget, hogy több támogatást nyújtson Ukrajnának, egyebek között korszerű védelmi fegyverek szállításával, hogy képes legyen megvédeni magát az agresszorral szemben”.
Porosenko hangsúlyozza, hogy országa békét akar, de a békét is meg kell védeni. „Ezért erős hadseregre van szükségünk, új fegyverekkel, amelyek arra kellenek, hogy megvédjük a civil lakosságot a terroristák súlyos támadásaival szemben” – fejti ki az ukrán elnök, a kijevi kormány szóhasználatának megfelelően „terroristáknak” minősítve a Moszkva támogatását élvező oroszbarát szakadár erőket.
„Kedvező döntést várunk, amilyen hamar csak lehet, hogy újabb támogatást kaphassunk az Európai Uniótól és más partnerektől” – teszi hozzá az ukrán elnök, annak ellenére, hogy a héten több európai kormány is elzárkózott az Ukrajnának való fegyverszállítások elől, a kelet-ukrajnai konfliktus tárgyalásos rendezését szorgalmazva.
Miközben csütörtökön Kijevbe várják tárgyalni John Kerry amerikai külügyminisztert, Joe Biden amerikai alelnök a Süddeutsche Zeitung című lapnak nyilatkozva majdhogynem kizárta, hogy az Egyesült Államok fegyvert szállítson Ukrajnának.
„Semmiképpen sem áll érdekünkben egy katonai eszkaláció, és azon vagyunk, hogy az ellenkezője következzen be” – idézte Biden szavait csütörtöki számában a Süddeutsche Zeitung. A lapnak adott nyilatkozat ismertetéséből az derül ki, hogy Washington továbbra is a halált nem okozó eszközök, köztük golyóálló mellények, éjjellátó készülékek és kommunikációs berendezések szállítására korlátozza az amerikai segítségnyújtást.
Biden, aki a müncheni nemzetközi biztonsági konferencián szombaton Porosenkóval és Angela Merkel német kancellárral is találkozik, ugyanakkor egyértelműen „orosz agresszióról” beszélt a német lapnak, és azzal vádolta Moszkvát, hogy nem akar tűzszünetet kötni. „Oroszország megsérti Ukrajna szuverenitását és területi épségét” – mondta. „Ezt a konfliktust kezdettől az orosz agresszió okozta” – fűzte hozzá Biden, hangsúlyozva, hogy a tét „nem kevesebb, mint Európa biztonsága”.
Zbigniew Brzezinski szerint Oroszország Ukrajnával együtt nagyhatalom, Ukrajna nélkül semmi. A kiváló amerikai stratéga megállapítását az idő vagy igazolja, vagy cáfolja, de az eddig történteket mindenesetre megmagyarázza.
Történelmi ismereteink alapján rendkívül rossz jel, hogy az ukrán kormány eltörölte az ország semlegességéről szóló, négy évvel ezelőtti döntést, és lényegében napirendre tűzte a NATO-hoz való csatlakozást. Petro Porosenko elnök és a mögötte álló erők rendkívül kockázatos lépésre vállalkoztak. Nyilvánvaló, hogy Oroszország nem engedheti meg, hogy a vele szomszédos Ukrajnába – ahol ráadásul tizenkétmillió orosz él – az Egyesült Államok adott esetben atomfegyvereket telepítsen. Tóth Gy. László jegyzetét ide kattintva olvashatja.
Amerikának jól fizetnek a szankciók. A Nyugat által Oroszországgal szemben bevezetett büntetőintézkedések sokkal rosszabbul érintik az európai országokat, mint az Egyesült Államokat – erről a Napi Gazdaság írt korábban. Az Oroszországi Föderáció Szövetségi Vámszolgálatának adatai szerint 2014 első tíz hónapjában az orosz import az EU 28 tagállamából 8,2 százalékkal esett az egy évvel korábbi mennyiséghez képest. Az USA-ból viszont 20 százalékkal többet importáltak ugyanebben az időszakban, mint 2013 januárja és októbere között.
Sem Németország, sem Magyarország nem fogja fegyverekkel támogatni Ukrajnát – ezt a német kancellár és a magyar miniszterelnök jelentette ki találkozójuk alkalmával az Országházban. Angela Merkel szerint mielőbb tűzszünetre van szükség, és ehhez jó kiindulópont a minszki egyezmény; a kancellár továbbra sem hisz az ukrán konfliktus katonai megoldásában.
