Nagy-Britannia kiképzőket küld Ukrajnába

A szigetország fegyverszállításokat azonban továbbra sem tervez.

David Cameron, aki a londoni parlament alsóházának bizottsági elnökeiből álló összekötő testület kérdéseire válaszolt, a kedd esti meghallgatáson közölte, hogy London „hadszíntéri hírszerzési támogatást” is nyújt Ukrajnának. Cameron nem fejtette ki részletesen, hogy ez pontosan mit jelent.

Elmondta ugyanakkor, hogy a jövő hónapban Ukrajnába utazó brit alakulat gyalogsági, logisztikai és egészségügyi kiképzéssel is segíti az ukrán fegyveres erőket. Hangsúlyozta azonban, hogy Nagy-Britannia fegyvereket nem szállít Ukrajnának, és a kiképző alakulat is a konfliktusövezettől messze, Ukrajna nyugati részében állomásozik majd. Külön kiemelte, hogy brit alakulatok harci cselekményekben nem fognak részt venni.

A fegyverszállítások későbbi lehetőségére vonatkozó kérdésre a kormányfő úgy fogalmazott: nem zárná ki „örök időkre”, hogy Nagy-Britannia „túllép” jelenlegi álláspontján, most azonban a kormány kitart azon döntése mellett, hogy nem szállít fegyvereket az ukrán hadseregnek. Ennek elsődleges oka az, hogy London véleménye szerint az ukrajnai válságot nem lehet katonai eszközökkel megoldani.

Cameron szerint azonban, ha a nemzetközi közösség nem tanúsít határozott és egységes fellépést Oroszországgal szemben, az további térségbeli országok, például Moldova vagy a balti köztársaságok destabilizálására irányuló orosz kísérletekhez vezethet.

A konzervatív párti brit kormányfő – a II. világháború előtt Csehszlovákiával szemben tanúsított brit magatartásra utalva – kijelentette, hogy nem lehet szemet hunyni a jelenlegi ukrajnai fejlemények felett, annál is kevésbé, mivel „ilyen hibát Nagy-Britannia már elkövetett történelme során”.

Cameron szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök pontosan tudja, hogy a NATO elkötelezett a tagországok kollektív védelméről szóló 5. cikkely mellett, például abban az esetben is, ha a balti országokat valamilyen formában agresszió éri. A NATO az esetleges támadás formájához igazítja az ellenlépéseket: ha kibertámadásról van szó, akkor kibervédelmi támogatást nyújt az érintett tagállamnak – mondta a brit miniszterelnök.

Utalva arra, hogy az orosz szeparatista erők a minszki tűzszüneti megállapodás ellenére elfoglalták a stratégiai fontosságú kelet-ukrajnai Debalceve városát, Cameron a keddi parlamenti meghallgatáson kijelentette: világossá kell tenni Moszkva számára, hogy „ha még egy Debalceve lesz”, azt az eddigieknél is keményebb szankciók követnék. Ebben az esetben az Európai Uniónak „kollektív és igen robusztus” új szankciókat kell foganatosítania, olyanokat, amelyek már keményen sújtják közvetlenül az orosz gazdaságot – mondta.

A lehetséges újabb szankciók között említette az orosz pénzügyi szektor kizárását a SWIFT-hálózatból, vagyis a pénzügyi tranzakciók globális kommunikációs rendszeréből. Ez gyakorlatilag lehetetlenné tenné az orosz bankoknak a részvételt a nemzetközi pénzügyi forgalomban.

A brit kormányfő szerint ugyanakkor már látszanak az eddigi szankciók hatékonyságának jelei is. Oroszország magatartása egyelőre ugyan nem változott, de az orosz üzletemberek már látják, hogy a jelenlegi folyamatok zsákutcához vezetnek – tette hozzá.