Nagy-Britannia kiszolgáltatott Oroszország kényének-kedvének

Orosz gépek, hadihajó és tengeralattjáró is feltűnt a brit partoknál az elmúlt hetekben.

2015. 02. 21. 11:54
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Amint arról az MNO is beszámolt, csütörtökön két orosz nagy hatótávolságú bombázó repülő megközelítette Nagy-Britannia partjait, igaz, nem sértette meg annak légterét, de a Királyi Légierő riasztott két Typhoon vadászgépet, amelyek elkísérték az idegen gépeket. Az elmúlt hónapokban orosz bombázó, hadihajó és tengeralattjáró és vészes közelségbe került Nagy-Britannia légteréhez és tengeri határaihoz, ami joggal vet fel kérdéseket Londonban.

A brit média pénteken reggel vészharangokat kongatott meg a legfrissebb eset kapcsán, különösképpen azért, mert míg David Cameron miniszterelnök nem tanúsít különösebb érdeklődést a történteknek, szakértők szerint a helyzet mégis felettébb aggasztó.

Sir Michael Graydon, a Királyi Légierő (RAF) korábbi vezetője azt nyilatkozta többek között a Telegraphnak és a Daily Mailnek, hogy kétségei vannak afelől, vajon Nagy-Britannia meg tudná-e védeni magát egy esetleges háborúban Oroszországgal szemben. A brit légierő ugyanis korábbi képességeinek mindössze a felével rendelkezik ma.

Orosz repülők, hajók és tengeralattjárók az elmúlt egy év alatt 17 alkalommal portyáztak a brit partok közelében, és a britek szerint Moszkva így teszteli a Nyugati válaszadási idejét.

Sir Michael Graydon szerint a térségben tett orosz repülések ellenőrzik a brit légi védelmet, és vélhetően már feltárták, hogy az nem olyan hatékony, mint egykor volt. A RAF volt vezetője kihangsúlyozta, hogy az orosz tudják, tetteik provokatívak, és olyan időben teszik ezt, amikor a Nyugat védelme gyengébb, mint korábban volt.

A Daily Mail kiemeli, hogy a 2010 óta uralkodó konzervatív-liberális kormánykoalíció 4,7 milliárd fonttal csökkentette a védelmi minisztérium költségvetését, és megpróbál betömni egy 40 milliárd fontos lyukat a fegyverkezési költésen. Ennek érdekében 30 000 katonával, tengerésszel és pilótával csökkentették a brit hadsereg létszámát, a karcsúsításnak pedig hadihajók, harci repülők, kémrepülők és páncélosok százai is áldozatul estek.

Andrew Lambert dandártábornok – 1999-ben Észak-Irakban a szövetséges erők parancsnoka volt – a kialakult előnytelen helyzet okát is véli ismerni: „A mai nemzedék politikusai békében nőttek fel, soha sem érezték, hogy bárki veszélyeztetné a biztonságukat. A békét alaphelyzetként kezelték, és megtizedelték a védelmi erőinket. Reméljük, hogy ennek nem kell majd megfizetnünk az árát.”

A legutóbbi incidenst követően Michael Fallon brit védelmi miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy Putyin valós veszélyt jelent a három volt szovjet balti államra, Litvániára, Lettországra és Észtországra nézve. A Daily Mail szerint Vlagyimir Komojedov admirális, a duma védelmi bizottságának elnöke igen lekezelően válaszolt erre a felvetésre, Fallont nem csak korát – 62 éves –, hanem ötleteit tekintve is igen öregnek titulálta.

Párhuzamosan az újabb incidenssel új hangok is megjelentek az unió és Moszkva szinte hidegháborús viszonyának elemzésében. A brit parlament felsőházának jelentéséből, amit mások mellett a BBC is idéz, az derül ki, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság katasztrofálisan félreértette Oroszországot.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.