A kijevi hadműveleti parancsnokság közölte, hogy a becsapódott rakéták maradványainak, illetve a fel nem robbant lövedékek vizsgálata alapján megállapították, hogy a várost 300 milliméter űrméretű Szmercs (tornádó) rakéta-sorozatvetővel lőtték. A korábbi információk szerint Grad sorozatvetővel kilőtt Tornado típusú rakétákkal intéztek csapást Kramatorszk ellen. A rakétákat a szakadárok által megszállt Horlivka városának környékéről lőtték ki két hullámban: az első csapást a terrorellenesnek elnevezett hadművelet (ATO) kramatorszki főhadiszállására mérték, a második sorozat lövedékei a környező lakóépületek közé csapódtak be. Tornado típusú rakéták ukrán sajtójelentések szerint az orosz fegyveres erőknél vannak rendszeresítve.
Olekszandr Turcsinov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) vezetője este azt közölte, hogy az előzetes adatok szerint a támadás következtében 15-en haltak meg és 63-an sérültek meg, köztük öt gyermek. Szavai szerint a szakadárok korszerű orosz rakéta-sorozatvetővel úgynevezett fürtös, más néven kazettás tüzérségi lövedékeket lőttek ki a városra.
A helyi rendőrség közölte, hogy egy rakéta a reptér területén csapódott be, ahonnan sűrű füst szállt fel. A detonációk károkat okoztak közlekedési és kereskedelmi létesítményekben. Helyszíni beszámolók és fotók tanúsága szerint sok fel nem robbant lövedék hever az utcákon, némelyik az aszfaltba fúródott be, s közzétettek fényképet olyan rakétáról is, amely egy lakóház erkélyéből áll ki.
A mintegy kétszázezer lakosú nagyváros egyike azoknak a településeknek, amelyeket oroszbarát szakadár fegyveresek az elsők között szálltak meg áprilisban. Nyáron foglalták vissza az ukrán erők, és már megindult az újjáépítés.
A Kramatorszk elleni váratlan támadást a szakadárok épp akkor hatották végre, amikor nagy erővel folynak a diplomáciai előkészületek arra, hogy szerdán Minszkben német–francia–ukrán–orosz csúcstalálkozón próbáljanak megoldást találni a kelet-ukrajnai válság politikai rendezésére.
Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter kedden Kijevben kijelentette, hogy a békés rendezés Oroszország politikai akaratától függ. Véleménye szerint Moszkvának utasítania kell a donecki és a luhanszki szakadárokat, hogy hagyjanak fel a konfliktus további mélyülését okozó támadásaikkal.
Nagy-Britannia felülvizsgálat alatt tartja azon döntését, hogy nem szállít fegyvereket Ukrajnának, mivel nem engedheti, hogy az ukrán hadsereg összeomoljon – közölte Philip Hammond külügyminiszter kedden a londoni parlamentben.
„Minden egyes NATO-tagállam saját döntése, hogy szállít-e halált okozó katonai eszközöket Ukrajnának. Az Egyesült Királyság nem tervez így tenni, de fenntartjuk az álláspont felülvizsgálatának jogát. Határozottan egyetértünk azzal, hogy ennek a konfliktusnak nincs katonai megoldása, viszont nem engedhetjük meg, hogy az ukrán fegyveres erők összeomoljanak” – fogalmazott a külügyminiszter.
Hammond arról is beszámolt a brit törvényhozásnak, hogy Németország és Nagy-Britannia egyeztet egymással az Oroszország elleni uniós gazdasági szankciók fenntartásáról és kiterjesztéséről. Azt mondta, ő maga a jelenleg életben lévő szankciók legalább ez év végéig való fenntartását támogatja, de Berlint erősen foglalkoztatják „azok a lehetőségek, amelyeket a holnapi találkozó tartogat, ha egyáltalán létrejön”.
Szerdán a tervek szerint Minszkben találkozik Angela Merkel német kancellár, valamint Vlagyimir Putyin orosz, Petro Porosenko ukrán és Francios Hollande francia elnök, hogy tető alá hozzanak egy kelet-ukrajnai békemegállapodást.
Merkel korábban több alkalommal ellenezte az ukrán hadsereg felfegyverzését, azzal érvelve, hogy nem rettentené el Putyint. Ezzel párhuzamosan az Európai Unió külügyminiszterei hétfőn új szankciókat hoztak Oroszországgal szemben, de életbe léptetésüket a minszki csúcstalálkozó utánra halasztották, ami azt jelzi, hogy egy megállapodás megszületése esetén enyhülhet az uniós szigor Moszkvával szemben.
Francois Hollande megerősítette: azért vesz részt szerdán Angela Merkel német kancellárral a válság politikai rendezésére összehívott minszki csúcstalálkozón, hogy a felek megegyezésre jutnak. „Azzal a határozott céllal megyünk oda, hogy sikerüljön, de nem vagyunk biztosak abban, hogy el tudjuk érni. Mindannyiunknak vállalnia kell majd a felelősséget” – fogalmazott kedden egy párizsi sajtótájékoztatón. Hollande elmondta, hogy lesz még „egy utolsó telefonos megbeszélése” a német kancellárral, mielőtt Minszkben találkoznak.
