A múlt hónap végén ugyanez a törvényszék a Hamász katonai szárnyaként működő Ezzeddín al-Kasszám Brigádokat helyezte terrorlistára.
A Kairó és a palesztin szervezet közti ellenséges viszony az iszlamista Mohamed Murszi egyiptomi elnök 2013-as elmozdítására vezethető vissza. A Hamász a Murszi mögött álló mozgalom, a Muzulmán Testvériség palesztin ágaként jött létre az 1980-as évek végén, és ennek megfelelően az iszlamisták uralta egyiptomi kormány feltétlen támogatását élvezte. A Muzulmán Testvériséget fél évvel a Murszi-kabinet megbuktatása után ugyancsak terrorcsoportnak nyilvánították.
Egyiptomban a 2013-as hatalomváltás óta felerősödött a terrorcsoportok jelenléte, és Kairó többek között azzal is vádolja a palesztin szervezetet, hogy a Gázával szomszédos Sínai-félszigeten tevékenykedő dzsihadistákat pénzeli. A Hamász a vádakat alaptalan rágalmaknak minősítette, és azokat határozottan visszautasította.
A szombati bírósági döntés indoklása megfelelt a szervezet katonai szárnya ellen hozott ítélet szövegének, amely szerint az „Egyiptom területén végrehajtott merényletek finanszírozása azt mutatja, hogy a Hamász eltért eredeti céljától, az izraeli megszállás elleni harctól”.
Időközben a palesztin szervezet kiadott egy közleményt, amelyben az ítéletet „a történelem elleni puccsnak” minősítette. A Hamász szerint a határozat „sokkoló, veszélyes és egyenesen a palesztinokat és fegyveres ellenállásukat támadja”.
Kérdéses, hogy a legújabb fejlemény miként érinti Egyiptomnak az izraeliek és a palesztinok közti tárgyalások során játszott, hagyományosan fontos közvetítői szerepét.
Ugyancsak szombaton egy kairói büntető törvényszék megerősítette a Muzulmán Testvériség négy magas rangú tagja ellen decemberben hozott halálbüntetéseket, és életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte a szervezet tizenöt tagját, köztük a legfelsőbb vezetőt, Mohamed Badíét és helyettesét, Hajrat es-Sátert.
Az eljárást azon véres összecsapások kapcsán indították, amelyek néhány nappal Murszi megbuktatása előtt, 2013. június 30-án történtek a testvériség kairói főhadiszállása előtt. A vádpontok között szerepelt a gyilkosság és emberölésre való buzdítás is, amelynek következményeként tizenkét tüntető életét vesztette, és több mint kilencven megsebesült.
Badíével szemben más perekben több életfogytiglani és egy halálos ítélet is született.
